Teljesen érthető, hogy az augusztus huszadikai parádé legfőbb szereplői a repülőgépek, hiszen maximum repülőgép-hordozók, légpárnások - és esetleg szárnyashajók - versenyezhetnek a repülőszerkezetek látványosságával, de idén úgy éreztem, hogy a kelleténél jobban háttérbe szorultak a hajók. Konkrétan az utolsó repülőgép elhúzása után a narrátor valami olyasmit mondott, hogy vége a tévéközvetítésnek, de ők még maradnak kommentálni a víziparádét, majd ezt sok percnyi monoton, idegesítő és TÚL HANGOS zene(utánzat) követte a hangosbemondókból, nulla kommentárral. Ráadásul a hajók ekkor valahol a Parlament előtt forgolódtak, így nem volt csoda, hogy a nézők 90%-a elindult haza. Hogy lelki békémet helyreállítsam, most ezekről a hajókról következik néhány kép, hátha érdekel valakit, miről maradt le.
Kezdjük rögtön a "Zuhatagi Tigrissel", azaz a Sopron vontatóval. Remek kis hajó, egyetlen baj volt vele: hogy nem voltam rajta :) Remélem, egyszer még sikerül feljutnom rá, hogy levideózhassam a két Láng motort munka közben mindenféle szögből - annak idején, amikor volt rá lehetőségem, még nem volt kamerám...
A Hófehérke gerincét még 1895-ben fektették (na, ez jó siklamlósra sikerült:), csavargőzösként. Azóta néhányszor átépítették, '56-ban például dízelmotorossá, aztán '76-ban mostani állapotára, de még mindig itt járkál köztünk.
A Jégtörő I. balatonfüredi eredetű vontató/törő 1959-ből, és ha jól értettem a molinókat és a sok mosolygó embert a fedélzeten, akkor ma már lelkes hajózásbarátok üzemeltetik, nem az állam.
A Hunyadi az a hajó, amin valószínűleg minden budapesti megfordult egyszer életében: kisgyerekként, osztálykiránduláson, randevún, esküvőn, stb. De ha nem, akkor a tesóin, a Táncsicson és a Rákóczin biztos.
Míg az előbb említett három hajó számomra az igazi magyar dunai kirándulóhajó, ezzel az izével nem tudok mit kezdeni. 1980-ban építették Németországban, kormányzati reprezentációs célokra, úgyhogy valószínűleg gazdaságosabb és kényelmesebb azoknál - de szerintem nem szépek az arányai és a formája.
Különböző korszakok klasszikusai: balra az Attila, akit (igen: akit) 1921-ben építettek csavargőzösnek Újpesten, és még a Duna mélyét is megjárta a második világháborúban, elől pedig egy Moszkva típusú hajó.
Bevallom, én szeretem a Moszkva típust, és tényleg nem lehet rossz masina: az eredeti gépek cseréje után mindenfelé látni őket, Bécstől Prágáig. És biztos másutt is, de én csak itt figyeltem fel rájuk :) Namármost az előtérben látható Fortuna viszont olyan, mintha egy rosszul sikerült paródiája lenne. Pedig német építés.
A Pannónia újabb régiség: 1927-ben építették Óbudán, már motorhajóként. Őt a változatosság kedvéért a Balatonba robbantották bele német csapatok, mégis velünk van. Az elmúlt száz év történelmének esszenciája úszott el az emberek előtt ezen a parádén, mégis, alig páran figyeltek rájuk...
Minden látszat ellenére ő volt a nap legöregebb hajója: a Rohamot 1894-ben építették Újpesten, vontatónak. Jelenlegi formáját 2010-ben nyerte el. Kicsit furcsa, az Elbán, Rajnán inkább otthon lenne így, de nem csúnya. Persze ma már dízelhajtású - miért nincs üzemelő magyar gőzös a budapesti Dunán? Gyerekkoromban még volt...
A Botond tolóhajó egy vegyes használatú uszályt visz - a bőszen felreklámozott, hajtás nélküli úszó eszköz vihetne ömlesztett árut, vagy lehetne pontonhíd része.
Kisvontató, nagyvontató - szépek, nem? Tudom, már szerepeltek, de megérdemelnek még egy képet.
És a végén egy fotó az esemény leggyorsabb jószágairól, az ejtőernyősöket kihalászó csónakokról. Hátul meg a Vitalíj Zakrutkin, mai nevén az Európa. Egyszer, sok évvel ezelőtt róla néztem az akkori parádét, az se volt rossz :)
A leírtak egy részét az MHE Hajóregiszterről szedtem, ezúton is riszpekt nekik az oldalért!
Ez megy most