Kétféle budapesti ember van: az egyik szerint a fővárossal az a baj, hogy még mindig minden ugyanolyan, mint harminc-negyven-ötven éve volt, a másik csapat szerint viszont végleg elveszett belőle valami, és semmi sem olyan, mint amilyen akkor volt, amikor még jó volt. Ha igazságos akarok lenni, mindkét meglátásban van valami, ha pedig bölcs, akkor inkább nem nyilvánítok véleményt, csak idepakolok néhány képet Ab van Donselaartól, és hagyom, hogy mindenki maga eldöntse, mit gondol ;)

A Nagyvárad téren vagyunk, 1976 októberében. Bőszen folyik a hármas metró építése, de még zajlik a felszíni síndöcögés is az István kórház előtt. Balra az UV szerelvény talán 50-es, talán a Kálvin tértől kifele tartó 42-es vagy 52-es - az aluljáróépítés miatt ezek a járatok ekkor már nem a Madách térről, illetve a Nyugatitól indultak. Az előtérben az acélvázas motor+pót+pót szerelvény 51A-ként éppen elindult a Használtcikk piac felé, a kerékcsikorgást hozzá lehet képzelni...

Titokban remélem, hogy lesz még lehetőségünk újra villamost fotózni a Szent István-bazilika mögött - gyerekkorom egyik élesen megmaradt emléke, ahogy a kocsiból nézem, amint bontják a vágányokat a Bajcsy-Zsiliniszky úton; valahogy már akkor is szomorúnak találtam a dolgot, pedig nem rémlik, hogy valaha is tujáztunk volna itt.

A változás lehet jó és rossz, gyakran pedig mindkettő egyszerre. Ennek a képnek a helyszínét sokan talán fel se ismerik elsőre, pedig ami régi épületet látunk rajta, mind megvan, és a villamos is jár még (bár már nem a Nyugatiig). Csak a nagyvárosiasság hiányzik róla (ebből a szögből), pedig van itt busz, metró-logó, ufólámpa... És igen, ez az Astoria.

Amikor a Szabadság híd a nyolcvanas években megkapta ma is látható színét, nehéz volt hozzászoknom, egyszerűen túl sötétnek tűnt a képen látható kékesszürkéhez képest. Ma viszont már ez az árnyalat fura.

Erről a képről talán csak a jobbfele látható, romantikus kinézetű épület van még a helyén. És milyen jó, hogy megmaradt, hiszen eredetileg az volt a város első lóvasútjának végállomása! A 15-ös villamos visszaemlékezésekben még létezik - aki használta, általában hiányolni szokta.

Az itt látható 23-as villamos hűlt helye fölött ma a Lágymányosi híd rámpája húzódik, és fából is jóval kevesebbet találni errefelé - de vajon összességében jobb vagy rosszabb lett a Közvágóhíd környéke ettől? Én nem tudnám megmondani! Ekkor se volt nagyon felemelő hely, bár az azóta eltűnt kocsiszín előtt végállomásozó, aztán a vasúti töltés oldalán elslisszoló villamosok nagyon tetszettek.

És az előbbi dilemmát lehet tovább fokozni: az akkor még keskeny Árpád híd rámpájáról nézünk a Flórián tér felé. A Faluház ma se szép, de vajon nem segít rajta, hogy részben kitakarják a felüljárók? Ezen a képen mindenesetre talán a Citroen néz ki a legjobban, pedig az is hol van már egy klasszikus DS-től! Az szintén látható, hogy a vágányzat nincs valami jó állapotban, gyakorlatilag ez a mai napig nem változott, pedig azóta egyszer alapjaiban átépítették ezeket a síneket.

A fényképekért köszönetet szeretnék mondani Ab van Donselaarnak, illetve Tim Castricumnak, aki bescannelte őket!

Ha tetszenek a képek, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm!