A Cinque Terre név mögött - nem kimondottan meglepő módon - öt település rejtőzik: Riomaggiore, Manarola, Corniglia, Vernazza és Monterosso. Ezek a lentebbi panorámán (kattintásra megnő!) láthatóhoz hasonló meredek tengerparton terülnek el - itt a középvonaltól kicsit balra például Riomaggiorét láthatjuk:
Az öt települést a XIX. századig viszonylag nehezen lehetett csak megközelíteni, ehhez képest az őskor óta lakják a nem túl termékeny környéket. A középkorban két kalóztámadás közben olivát, fügét és szőlőt termeltek a meredek, ám napsütötte hegyoldalakon, illetve halászattal foglalkoztak; ma pedig főleg a turizmusból élnek, ugyanis az egész környék valami mesebelien szép, tömegesen vonzza az idegeneket.
Mint azt korábban írtam, először nem volt biztos, hogy kijutunk a tengerpartra, mert a hajók a viharos szél miatt nem jártak. Két órával később aztán a legtávolabbi városba, Monterossóba már el lehetett jutni, még később pedig útközben is majdnem mindenütt megálltak (de még mindig nem mindenütt). Azt hiszem, ekkora hullámokkal még nem találkoztam, bár a legfurcsább nem maga az út, hanem a kikötés volt: a hajók nem mólókhoz álltak be, hanem orral a partnak fordultak, és folyamatosan dolgozó motorral próbáltak a közelében maradni, miközben az utasok egy kitolható csapóhídon partra/hajóra szálltak.
Riomaggiore után Manarola jön. Ezt a települést a rómaiak alapították, a hátteret elnézve itt még elég aktívan foglalkoznak a szőlőtermesztéssel - ha minden igaz, a meredekebb részeken egysínű siklóvasutakat használnak az emberek és a termény mozgatására. Sajnos a képeken nem sikerült ilyet kiszúrnom, a youtube-on viszont igen:
Egyébként a tengerpart "hagyományos" vasútja se mindennapi látvány, gyakorlatilag többet fut a sziklák belsejében, mint a felszínen.
Corniglia a legkisebb az öt település közül, és nem is közvetlenül a tengerparton fekszik, hanem egy tengerbe nyúló sziklán és a mögötte húzódó domboldalon.
Vernazza kicsit komolyabb településnek tűnt, bár nem pont ebből a szögből...
... hanem mondjuk ebből. Sajnos itt nem szálltunk ki, pedig a képek alapján klassz hely lehet a szikla mögötti, védett öböllel. Kár, hogy csak egy napunk volt az öt falura! Persze vonattal lehet, hogy gyorsabban is lehetett volna köztük mozogni, de hajóval szerintem nagyobb élmény volt.
És elérkeztünk Monterosso al Maréba, ami talán a legkomolyabb település az öt közül, és a leginkább alkalmas a turisták nagyipari léptékű fogadására.
Igazából nem is egy településről van szó, hanem kettőről, amiket sziklába vágott alagúttal kötöttek össze. Az egyikből inkább a szűk utcácskák maradtak meg bennem...
... a másikból pedig az éttermekkel és strandokkal szegélyezett tengerparti sétány. Mondjuk, ha jól látom, ott az előtérben a víz által partra sodort üres kagylóhéjakat söprik össze, melyek mennyisége nem feltétlenül kompatibilis az én ideális strandról alkotott elképzeléseimmel, de azért látványnak így is szép :)
Ez a "családi élménybeszámoló" jellegű blogolás igazából elég távol áll tőlem, de azért remélem, volt, aki végigolvasta a bejegyzést. Esetleg folytassam?
Ez megy most