Mi mást lehetne szeptember végén Münchenben csinálni, mint kimenni az Oktoberfestre? Nos, például el lehet menni megnézni, mi újat tud mutatni a világ egyik legszínvonalasabb tömegközlekedési üzeme :)
Látszat szerint itt két szóló busz várakozik a megállóban... pedig nem: a hátsó lökhárító helyén díszelgő matrica ugyanis "23 méteres túlhosszra" figyelmeztet.
München 2013-ban ugyanis bevezetett egy régi megoldást: a pótkocsis buszt. Az ilyesmi se térben, se időben nem újdonság: egyes svájci troliüzemek, például Luzern és Lausanne soha nem is dobták a gépi hajtás ősidejéből származó ötletet, kisebb városokban pedig egy ideje Németországban is használtak ilyeneket. És persze mielőtt valaki beírja kommentnek ;) régen nálunk is volt utánfutózás - busszal és trolival is.
A pótozás előnye ma is ugyanaz, mint régen: a csúcsidőszakban használt pótot máskor le lehet csatolni, a vontató pedig önmagában kevesebbet fogyaszt, mint egy csuklós, ami csúcson kívül is magával hordja az utánfutóját (legalábbis optimális esetben:). Ráadásul a 23 méteres szerelvény befogadóképessége nagyobb, mint egy csuklósé.
Jól értelmezem, hogy az a 80-as matrica azt jelenti, hogy ez a szerelvény akár annyival is mehet? Igaz, manapság a mechanikus kormányzás mellett mindenféle elektronika is segíti az utánfutást.
A belső tér csendes volt, távolinak hangzott a vontató busz motorhangja - bár nekem úgy tűnt, az jobban meg van terhelve, mint egy csuklós. Igaz, a "motorkocsit" pár évente ki lehet dobni, a pót több vontatót is ki tud szolgálni hosszabb élete során. Kíváncsi vagyok, ez az elgondolás a valóságban is beválik-e, hisz azért lehet, hogy nem véletlen, hogy a régen mindenfelé felbukkanó buszpótkocsik a hetvenes évek után már csak nagyon kevés helyen maradtak meg...
Ez megy most