Megint nem nagyon figyeltem a villamosos történéseket, főleg, mert általában nem is túl érdekfeszítőek. Az viszont talán megér egy rövid említést, hogy a hűvösvölgyi vonalon megjelentek a rövid CAF-ok:

Nem volt épp egyszerű ügy, a hűvösvölgyi végállomáson ugyanis túl kevés hely volt a váltók és a sínek vége közt. A váltót (hózentrógert) most arrébb tették a város felé, így a CAF már elfér, de hiába csinos ez a végállomás, igazából alkalmatlan a szerepére.

Főleg azért, mert a két vágány nem elég a viszonylatok pörgetésére: rendszeresen a fentebbi kép helyszínén, a régi végállomásnál teszik le az utasokat, mert foglalt mindkét "rendes" vágány. És nem lehet csak úgy egy harmadik sínpárt berakni, mert eléggé  be van határolva a vágányok helye. A síneket meghosszabbítani szintén nem lehet, ha azt szeretnénk, hogy a buszok is mozogni tudjanak. Nem tudom, mi a megoldás, de ez így nagyon nem jó. Budapest eleve az elfuserált végállomások városa, de a villamosok és buszok egymás mellett végállomásozásának értelmét eléggé lerontja, ha állandóan a kényszerleszállóhelyről kell begyalogolni a valódi végállomásra, ahova ráadásul nem is vezet közvetlen út, ezért az utasok egy része a síneken sétál...

A CAF-ok viszont meglepően kellemesen járnak, a végállomás előtti "sikánban" sem csikorogtak-köszörültek annyira, mint némelyik Tatra. 

A vágányzat cseréje (a hagyományos talpfás helyett bebetonozott aljas pályát építettek, feltételezem azért, hogy a kanyargás által keltett oldalirányú erők miatt ne vándoroljanak el állandóan a sínek) után ráadásul gyorsabban is mennek. Csodát persze nem lehet tenni, mert a kanyarok kanyarok maradnak, a kis vágánytengelytávolság is kicsi marad, a Tatrák meg szélesek, de határozottan jobb, mint előző télen volt.

A másik gond, hogy nem lehet minden megállót csak úgy esélyegyenlővé tenni. Mit lehet például a Nagyhíddal csinálni? Megmagasítani a peronokat, aztán méregdrágán két ronda liftet építeni hozzá, amik két hét után leállnak, mert valakik nyilvános vécének használják őket? Szintén nehéz csodát tenni Budagyöngyén, ahol a lehetséges peronhossz egy kiágazás és az úttest közé van szorítva.

Persze sokkal több pénzből még jobb lehetett volna, de így is fejlődésnek érzem. Érdekes volt odafent  alacsonypadlóssal kígyózni, még akkor is, ha a CAF-ok pont nem a szívem csücskei az utastér hosszában átjárhatatlansága és a klíma szerintem túlzott erőssége miatt. De aki szerint nem előrelépés, hogy a magas és klímátlan Tatrák mellett néha valami alacsony, halk és klimatizált jön, az igazából teleportálásra vágyik, nem villamosra :)