A Vár nyugati oldaláról nézve ma dél körül ilyen volt a Buda fölé bekúszó felhőréteg, és a szélén majdnem - de csak majdnem - lecsorgó napfény:
Ilyenkor van az, hogy az ember szeretne valami rakétahajtóművet a hátára kapni, és fölröppenni oda, ahol már süt a nap... De mivel nem volt ilyesmi kéznél, maradt a rögvalóság:
Nem valami felemelő látvány így a város! Próbáltam úgy gondolni rá, hogy a szürkeség a karamellaborítás a dobostortán, de egyrészt ettől még depressziós maradt a hangulat, másrészt rájöttem, hogy dobostortában sétálni se biztos, hogy egészséges dolog ;) úgyhogy inkább olyannak láttam, mint amikor a Birodalom visszavágban az Executor árnyékot vet a csillagrombolókra:
De bazi jó az a jelenet :)
Ez megy most