Valószínűsíthető, hogy - Berlinhez hasonlóan - Bern nem a medvékről (Bär, Bären) kapta a nevét, mégis érthető, hogy a helyiek szeretik úgy hinni: a legenda szerint az alapító Berchtold herceg megfogadta, hogy arról az állatról nevezi el leendő települését, amit először lő a környéken - és ez a kétséges dicsőség egy medvének jutott. Ez persze nem túl vidám sztori, úgyhogy a nép kitalált egy másikat is: a lakók addig biztonságban vannak, amíg a városban lakó medvék jól érzik magukat. 1513-tól egy ideig a belvárosban épített veremben éltek a brummogók, majd néhányszori költözés után 1857-ben kerültek az Aare völgyének túloldalára, mai helyükre:

2009-ben a vermet kibővítették: a medvék a völgy oldalában kialakított kifutóban élnek, de 2004-ben még a gödör aljából szuggerálták a turistákat némi kajáért :)

A medvefuttató bővítése az állatvédők kérésére történt, hiszen a kikövezett verem valóban nem volt túlzottan méltó a nagytestű állatokhoz. Ennek ellenére ők maguk nem tűntek különösebben depressziósnak - bár persze volt köztük visszafogottabban viselkedő...

... de vidám bohóc is - őt meg kellett zabálni! És ez nem debil gügyögés, hanem kölcsönös érzelem: valószínűleg ő is szívesen megkóstolt volna bennünket ;)

Aki pedig azt hiszi, hogy a medvefotózás teljesen inkompatibilis a villamosfotózással, az téved: a berni medveverem mellett rögtön egy régi remiz áll. Tujákat ugyan már nem látni benne, de jót enni-inni azért lehet benne ;)