Már írtam arról korábban, hogy mekkora dolog volt '87 decemberében, amikor megjelent a Sky Channel a gazdagréti kábeltévés hálózaton. Egy új világ nyílt meg számunkra a családdal (tizenkét éves voltam, és még Ausztriában se jártam, szóval az ún. "nyugati kultúra" dolgaival itt találkoztam először). De ami még fontosabb: óriási nyelvtanulási lehetőség volt, ráadásul önmotiváló, hiszen minél többet nézted a tévét, annál többet értettél belőle, és emiatt aztán még többet nézted. A legmélyebb emlékek a reklámokhoz kapcsolódnak, ezeket az ember sokszor látta, sokszor újra meghallgathatta, mit nem értett meg elsőre-másodjára-tizedszerre. Ennek köszönhetően még ma is itt van a fülemben, hogy "Cleaner it can't be", bár arra már nem emlékszem, milyen mosóport vagy hasonlót reklámoztak így.

Az előbb rátaláltam pár videóra a youtube-on (mert rájuk kerestem;), és ahogy néztem őket, mindig előre tudtam a spot végét, a reklámszöveget, emlékeztem a színes rádiókat reklámozó nagyi kacagására, és arra, hogy "It's a SONY" (mekkora óriások azok az akkor kicsinek számító HandyCamek, amik után csak vágyakozhattunk!) ... illetve megállapítottam, hogy a Benetton reklám most is idegesít:

Persze a reklámozott műsorok is ismerősek: az I dream of Jeannie, meg a Three's Company - egészen komoly esélye van, hogy ezt a konkrét reklámblokkot én is láttam, tippem szerint '88 eleje felé. Az is beugrott, hogy ebben a videóklipekből összevágott reklámban valaki át fogja dobni egyik kezéből a másikba a kagylót, illetve hogy "zírósziksznájn-dáblvan-dabltú-frífórfájv", illetve "dzsaszdilít dözíró". Döbbenet, hogy egy emberi agyban mennyi hülyeség elfér! Például, hogy a fentebbi videó még annak a Sky arculatnak a jegyében készült, amivel megismertük a csatornát, de ezt később megváltoztatták: az "esti ég" háttér tele lett SKY feliratokkal (vélhetően új modult vettek a videótrükköket végző hadverbe:), itt egy példa rá. Vagy itt egy másik:

Hm, Bionic Woman - csak úgy egy évvel később derült ki, hogy ez egy spin-off: az eredetije, a "Hatmillió dolláros ember" az RTL Plus-on ment... asszem. Gyakorlatilag majdnem mindent néztünk ekkoriban, a pankráció (wrestling) kivételével. Néha persze azt is kellett, a reklámjaik miatt, amikkel az üres reklámidőt töltötték ki:

Az autóversenyes Sky Sport önhirdetést jobb szerettem, az alatt a "Jump" szólt a Van Halentől, de azt nem találtam meg a youtube-on. Azaz... mégis megvan:

Némelyik reklám egész hosszú volt, olcsó lehetett akkor a reklámperc a Sky-on! És hajmeresztőnek tűnt néha az is, amit reklámoztak, például volt Sky Channel óra, és voltak Sky Channel ruhák is. - ezeket vajon tényleg hordta valaki? Önpromóban mindenesetre nagyon nagyok voltak, ez a műsorkezdő klip például azóta se ment ki a fülemből, pedig lassan 24 éve lehet, hogy utoljára ezzel indult a napom. Bár ez egy hétfői kezdés, az ritkán adatott meg, hisz suliba kellett menni...

De inkább befejezem a nosztalgiázást, egy DJ Kat klipel. Aki idáig eljutott a bejegyzésben, úgyis tudja, ki volt ő, és hogy miért érthető, hogy ebben a műsorban leadták a videóklipjét:

Másnak is vannak hasonló emlékei? Más is nézte a My favorite martian-t, elcsodálkozott a Lost in Space-en, figyelte érdeklődve a The Monkees-t, nem tudta hova tenni a feliratozva pofozkodó Batmant? Hogan's Hero? Green Hornet? The Paul Hogan Show?