Gyerekkoromban Kamaraerdőbe jövet/menet a 87-es buszon vagy a kocsiban ülve mindig abban reménykedtem, hogy egyszer tilosra vált az a lámpa (azt hiszem, fedezőjelző kivitelű volt, nem háromlencsés, de lehet, hogy tévedek), mely a Kőérberki útnak azon a szakaszán állt, ami kb. 60-70 méterre haladt el a budaörsi repülőtér pályavégétől.

Ahogy azt a "vigyázat, mélyrepülés!" tábla is jelezte, a leszálló gépek itt alacsonyra kerülhettek... volna - de nem tették, legalábbis én soha nem láttam azt a lámpát működni. A legmegkapóbb alacsonyrepülős élményem egy repülőnap volt, amikor viszonylag későn indultunk ki tesómmal, és épp akkor értünk nevezett szakaszhoz, amikor a Malév B737-ese áthúzott. Láttuk, hogy jön, és csak süllyedt, süllyedt, aztán rátolták a gázt, és a hajtóművek pont akkor kezdtek úgy istenigazán felpörögni, ahogy fölénk ért. Marha jó volt - kár, hogy akkoriban még nem fényképeztem/videóztam!

Az utóbbi tizenpár évben néha kijöttem ide (lásd a mellékelt, lassan archívnak mondható képeket), és múltkor is ezt tettem a 611-es nosztalgia villamos két kamaraerdei köre közt. Pár vitorlázós jelenetet már felraktam, most itt az ideje egy kis benzinszagú berregésnek!

A fel/leszállók többség természetesen Cessna volt, de azért felbukkant egy Wilga, illetve egy Jak-52-es is. Ha jól sejtem, nem csak az én kamerámat lökdöste az oldalszél: a fel- és leszállások is ennek megfelelően féloldalas/szitáló látványt nyújtottak.