Annak ellenére, hogy a nyár túlnyomó részében mindkét új komp közlekedett Szántód és Tihany közt, sokáig csak az egyiket sikerült elcsípnem, mert felváltva voltak kint: az egyik dolgozott, a másikon valamit építgettek, aztán cseréltek. És természetesen mindig a Tihany nevű mozgott, amikor épp ráértem - az, amelyikkel már utaztam. Egyszer aztán végre sikerült úgy Tihanyréven lennem, hogy mindkettő kint volt... de hiába vártam, mert megint csak a Tihany mozgott. Végül átmentem megnézni, hogy mi van a másikkal, a Szántód nevűvel, és már félútról láttam, hogy kár lett volna tovább várnom, mert a nem mozgó komp már nem is fog mozogni. Legalábbis átkelő járatként, mert éppen bulihelyszínné alakították, bárpulttal, hűtőkkel, bulizászlócskákkal, meg minden:

Tulajdonképpen örültem, hogy átjöttem, mert így nem várakoztam tovább potyára, mehettem mást csinálni. Amúgy is sejteni lehetett, hogy napról napra nagyobb az esélye annak, hogy ezzel is utazhassak.

És persze el is jött a napja: június közepén végre a Szántódot is munkában találtam. Bár formatervezésileg továbbra se szívszerelmem, a vezetőfülke alakját leszámítva praktikusabb közlekedési eszköznek tűnik, mint a két új katamarán.

Elég nagy forgalom volt, időnként négy komp is dolgozott. A fotókról nem mindig tudom megmondani, hogy épp melyik új gépet látjuk, ...

... de a jelek szerint néha a rajta dolgozók se tudják, éppen melyiken vannak, úgyhogy a biztonság kedvéért ráírták ;)

A nagy vonalakban a hatvanas, kicsit precízebben nézve a nyolcvanas évek óta változatlan járműállományba látványos új színeket hozott a két új komp. Bár én is szeretem a régi dolgokat, egy közlekedési üzemben fontos a megújulás, nem lehet a forgalmat örökké a régi vasakkal elvinni - lásd a budapesti HÉV-ek helyzetét.

Így nézett ki a távolból, amikor egyszerre négy komp mozgott a két part közt: két régi és két új. Ha valakit a részletek is érdekelnek: a régiek közül általában a Széchenyi István és a Kossuth Lajos dolgozott; a legrégebbi Kisfaludy Sándor és a régiek közül legújabb Baross Gábor általában Siófokon pihent. Előbbi tartalékként, utóbbit pedig többször láttam diszkóhajóként a keleti medence különböző sarkaiban zajongani.

És még bónusz műsor is volt: Szántód felé utazva le akartam videózni a mellettünk elmenő régi kompot, amikor svenkelés közben azt vettem észre, hogy nem csak én forgok balra, hanem a hajó is! A két új komp mindkét réven a nyugati oldali rámpát szereti használni, ahol akkor épp bent volt a másik, úgyhogy pörögtünk egy teljes kört egy helyben, amíg elment. Jópofa volt :)