HamPLÓ

A sok tematikus pószt után itt az ideje egy kis vegyes képsalátának. Kezdjük mondjuk egy váracskával, Antwerpenből - ez a Het Steen. Nem olyan régi, mint rokona, a villamosok által kerülgetett Gravensteen Gentben, de azért elfogadnék egy ilyet:

Aztán ugrunk egyet, Kölnbe, ahol az állatkerttől kabinos függővasút visz egy parkba, át a Rajna fölött, közben sréhen el egy híd felett:

Budapestre is sokszor terveztek lanovkákat, de azok végül nem épültek meg. Pedig klassz lenne egy ilyenben ott lebegni a Duna felett... közben lehetne gyönyörködni mondjuk az Erzsébet híd látványában. Hogy az milyen lenne? Körülbelül ilyen:

Na jó, az ott nem a mi Erzsébet hídunk, "csak" annak előképe, az 1951-ben elkészült második Mülheimi híd. Állítólag a magyar hídépítők annak idején konzultáltak ennek a hídnak a tervezőivel, tehát nem véletlen a hasonlóság. Kölnben egyébként van még egy másik Erzsébet híd is, aminek érdekessége, hogy 1990-ben megduplázták a szélességét, így egyfajta "analóg photoshop" érzete van, ha az ember átmegy rajta :)

A tegnapi bejegyzéshez kapcsolódnék egy plusz képpel. Nem akarom utólag betenni ugyanabba a bejegyzésbe, mert ugyanazt ábrázolja, de nem is akarom nem megosztani, mert pont az az érdekessége, hogy ugyanazt ábrázolja, csak pár méterrel arrébbról, más szögből, más fotós által megörökítve, másfajta filmen:

Tim Boric diapozitívja nem zöldült-sárgult úgy be, mint Balt Korthals Altes-é, amin utólag se tudtam érdemben javítani. És ezen a képen az a bizonyos kivilágítható bicikliút tábla is jobban látszik :)

A fényképért köszönetet szeretnék mondani a fotósnak, Tim Boricnak!

A halottak estéjén (a Halottak Napja előtt) egy, a temetőbe járáshoz (is) köthető, mára eltűnt szokást mutatnék be néhány képpel; bár biztosan sokan emlékeznek még rá, korántsem csak a nevezett ünnep alkalmából:

Vajon ma meg lehetne tenni, hogy a temetőbe látogatók (temetésre menők, temetésre koszorút szállítók) a villamosok elejére-végére akasztják a koszorút, hogy azzal ne zavarják a többi utast? A hetvenes évek második felében még meg lehetett: itt az Új Köztemetőbe tartó 28-as villamost látjuk ott, ahol ma a Könyves Kálmán körút keresztezi a Kőbányai utat (akkor még csak egy viszonylag keskeny aluljáró volt ott, 1-es villamos helyett trolival).

Ez a kép a Farkasréti temetőből lefelé tartó acélvázas ezrest ábrázol - a koszorút vélhetően a temető mellett vásárolták, de máshova szánták. Az 1971-ben készült fotón a villamosmániások elcsámcsoghatnak egy ideig: a viszonylatszám még fekete alapon fehér, a tujának fényszóró helyett "sugárvetője" van, az indításjelző parázslámpa nem az oldalfalba van süllyesztve, hanem egy átlyuggatott hengerben a lépcső fölött ül, a leereszthető ablaktáblák fémkeretbe vannak foglalva, az oldalfal nem egy darabban van összehegesztve, a szélvédő feletti árnyékoló lemez a homlokfal teljes szélességét átéri, felette ott a két rácsos szellőzőkopoltyú... az ennyire nem megszállottak pedig az 59-es villamos dzsungelszerű környezetére figyelhetnek fel.

1969-ben még háromkocsis UV szerelvények közlekedtek a 6-oson, és a koszorút itt is fel lehetett akasztani a tuja orrára, nem lopta el senki.

Itt is egy 6-ost látunk, csak kicsit arrébb, a Westend-ház előtt - ennek az UV-nak az elejére rögtön két koszorú is jutott. Vajon a mai KRESZ mit szólna ehhez? A korabeli beszámolók szerint egyébként a pótkocsi mögött épp csak kivehető Cukrász Sarokban remek sarokház süteményt lehetett kapni :)

Virtuális sétánkat a Kálvin téren fejezzük be, egy újabb "egykoszorús" UV vonattal (a pótkocsi érdekesen áll, vélhetően az aluljáró fölötti pályahibának köszönhetően).

Köszönetet szeretnék mondani a fotósoknak: Balt Korthals Altes-nek, L. F. Folkardnak és Roy Makewellnek, illetve Geoffrey Tribe-nak és Tim Castricumnak, hogy eljuttatták a képeket hozzánk!

Mindig írom, hogy gondom van a kamera vízszintezésével, hát, most megpróbáltam elég közel kerülni a vízszinthez :) Amúgy klassz, hogy a vízibuszok követési távolsága néha nem sokkal marad el a gumikerekű kollégáiktól:

Mivel az én blogomról van szó, a cím ellenére nem kell semmiféle fotótechnikai okosságra gondolni, egyszerűen összegyűlt néhány panorámává egyesített fotó, amit most megosztanék veletek.

Itt van például ez a színes, szélesvásznú, egész estét betöltő panoráma, amit nosztalgiavillamosra várakozva készítettem a Citadellából. Igen, nosztalgiavillamosra várakozva, bár a végén csak pár snitt került bele a témába vágó videóba. Az mindenesetre kiderült, hogy odafent tökéletesen hallani, amikor a 611-es motorkocsi oldja a légféket a Március 15. téren :)

Vagy itt van ez a nem túl jól sikerült, helyenként elmosódott patchwork panoráma, amit nem bírtam eldobni, mert tök jó volt nézegetni a háztetőket, hogy mindent megismerek-e rajta. De nem maradt ki szűkebb hazám - a XI. kerület - se a körbepásztázásból:

Aztán itt van egy kép a Gyermekvasút panorámakanyarjából készítve. Sajnos párás (pontosabban füstös) idő volt, ezért hóka lett, úgyhogy egy kicsit rá kellett segítenem:

Gyors visszakapcsolás a húsztornyos (ha több, akkor az az ÁFA, ha kevesebb, akkor rá kell kapcsolnunk, hogy utolérjük Prágát... amúgy meg ha tényleg megszámoltad, akkor túl sok szabadidőd van!) belvárosra:

És hogy a vasútbarát frakció se elégedetlenkedjen, itt van két Nohab Kelenföldről, sajnos nappal szemben fotózva, de hát ha egyszer így álltak ott... Nem ugyanazok, mint amik a múltkor voltak (már úgy értve, hogy az egyik másik;) - a jelek szerint odaszoktak, valamelyik éjjel három is forgolódott ott.

A brandek és hirdetések, illetve a közúti forgalom látványosabb résztvevői után ma a hetvenes évek végének, nyolcvanas évek elejének utcai viseleteit nézzük meg - bár eredetileg nem ezek voltak Ab van Donselaar képeinek témái. Mi több, az öltözködéshez magam is csak annyit értek, hogy viszonylag jó hatásfokkal meg tudom különböztetni a ruhákat a toronydaruktól, de mégiscsak kellett valami apropót találnom a válogatáshoz. Remélem, a témaválasztás ellenére is tetszeni fog az összeállítás ;)

A "tetőtől-talpig farmer" iskola szép példáját láthatjuk ezen a képen jobbra, bár talán a fotó fő motívuma, a Bengáli villamos is érdemel némi figyelmet. Engem ezen túl az is érdekelne, hogy a balszélen levő utánfutón látható guruló valami micsoda: hegesztőaggregát, vagy valami ilyesmi?

Nem bírok szabadulni az érzéstől, hogy a jobb oldalon álló, alföldi papucsos hölgy éppen az iránt érdeklődik, hogy őt fotózzák-e. A másik peronon férfi trapéznadrágokat, és a korra jellemző színes mintás ruhákat figyelhetünk meg.  Nem is beszélve a szandálok tobzódásáról! Hátul "Duna Mozi", "Duna Élelmiszer" neonfeliratokat figyelhetünk meg - valaki sokat törhette a fejét ezeken a neveken...

Ez a kép csak ötven méterrel arrébb készült, és azért teszem ide, mert a jobbfelől érkező fiatal pár öltözködése meglepően időtlennek tűnik, úgy értve, hogy ma is látni hasonlóan öltözött fiatalokat - bár a lány frizurája viszonylag korhoz kötött, a srác akár most is elmenne mondjuk műegyetemi kollegistának :) A legszebb persze a Stuka a 15-ös villamos végállomási csonkavágányán, erről a helyről nem tudok elég képet szerezni.

A bal szélen álló hölgy trapéz mintájú farmerje kortünet, a hasat villantó felsőrész viszont meglepett. Lehet, hogy az a megoldás, hogy nem is lányt látunk, egy fickó meg már akkor is akárhogy öltözhetett? Jobboldalt egy már akkor is divatos utcai viseletet: állami rendszámú fekete Mercedest látunk. A fekete német autók ma is divatosak, bár az Audi és a BMW menőbbnek számít...

Rég csináltam már repülős oldalt - utasszállító repülőgépest meg pláne -, úgyhogy fogadjátok szeretettel:

Ferihegy 1, még egyszer... utoljára?

Olyan vacak idő van, hogy még a weboldalkészítéshez képest csak mérsékelt erőfeszítést igénylő blogoláshoz is lusta vagyok... Amíg összeszedem magam, itt van három kép, csak úgy. Berlin, képeslap jelleggel:

Lipcse, kifejezetten nem képeslap jelleggel - akárki is viccelődött a kiürített régi főposta épülettel, tuti, hogy nem volt tériszonyos:

És egy festett cicamica Szliácsról, még pontosabban egy szlovák MiG-29-es függőleges vezérsíkjáról. Nekünk miért nincs ilyenünk? Úgy értem, se 29-esünk, se klassz díszfestésünk:

Az idei év a villamosos nosztalgia jegyében telt: még soha nem rendeztek ennyi nosztalgia- és különmenetet Budapesten. Jónéhányra el is mentem; fotóztam, videóztam, és most ennek eredményéből adnék közre nyolcvanvalahány képet, tizenpár videót, plusz három raklapnyi linket (utóbbiakat szerintem érdemes végigklikkelgetni, a hétvége nagy része el is megy majd vele;). Tehát nosztalgia kisföldalatti és fogaskerekű, régi villamosok és Ikarusok, itt:

2012: nosztalgia tavasztól-őszig I-V.
A 125 éves budapesti villamos ünneplése

Már az előző, brandekkel és hirdetésekkel foglalkozó bejegyzésben se bírtam nem foglalkozni a villamosok körül felbukkanó közúti járművekkel, a mostani képeknek viszont egyenesen ők az apropói - már ami itteni megjelenésüket illeti. A fotók készítője ezúttal is Ab van Donselaar.

Az Árpád úti villamos megszüntetése a hármas metró kapcsán elkövetett egyik méretes marhaság volt, ha engem kérdeztek. Talán nem akkora, mint a Bajcsy-Zsilinszky út "városi autópályává" (szagértők kedvéért van ott az idézőjel) változtatása, és inkább csak a mai metróvégállomástól keletre hiányzik, de szerintem tévedés volt (mielőtt valaki megkérdezi: én egy Újpest vasúti megállóhely - Újpalota villamosvonallá változtattam volna át a Váci út villamostalanítása után megmaradt csonkot). De hanyagoljuk a fantáziálgatást, és inkább nézzük meg ezt a képet: az acélvázasított, két pótkocsit vontató motorkocsi mögött egy kacsacsőrös Csepel (D-450?) várakozik az utascsere végére. Ez a változat nem lett akkora klasszikus, mint a "sima" csőrös Csepel, de én szerettem.

Míg Magyarország Ikarus buszokkal árasztotta el az NDK-t, ők az IFA kombinát (Industrieverband Fahrzeugbau) termékeivel viszonozták a szívességet. Itt rögtön három is látszik belőlük az ezres villamostól jobbra: hátul egy kék IFA (ilyesmiket ma is látni), középen egy magas homlokú Robur, jobbra pedig egy érdekes festésű hűtőkocsi. Ki tippeli meg, hogy a Robur mit szállított?