Gyerekkoromban nem igazán értettem a "szabadkikötő" szó jelentését, hiszen mi értelme lenne egy olyan kikötőnek, amit nem szabad használni? Persze hajózós-kalózos könyvekben olvastam vesztegzár alatt állókról, de azért éreztem, hogy valami másról lehet szó :)
Tavaly kezdett el újra foglalkoztatni a dolog, amikor Rocko kolléga arról panaszkodott, hogy munkába menet állandóan útját állják Csepelen a kikötő felé tartó, vagy éppen onnan induló tehervonatok. Én addig azt hittem, a kikötő már nem is működik (a HÉV-ből nézve az ember főleg parlagon heverő területeket lát, illetve üres teherkocsikat), úgyhogy gyorsan kontaktot próbáltam találni, hogy megnézzem, mi van odabenn. Az derült ki, hogy bár a hajózás (a hajón való szállítás) szerepe viszonylag kicsi, az 1928-ban megnyitott csepeli szabadkikötő ma is működő átrakó (vasúti-közúti) és tárolóhely, elsősorban konténeres forgalommal. Sőt, ez a szerepe fejlődik is, ottjártamkor például még talán át se volt adva egy EU-támogatással frissen épült jókora új tárolóterület. Szóval, ha nem is jutottam sokkal közelebb a "szabadkikötő" szó jogi értelmezéséhez, egy fejlődő ipari létesítményt volt lehetőségem meglátogatni, bár kicsit szerencsétlen módon pont szünnapon.
Kikötővárosokban játszódó krimik és akciófilmek kedvelt helyszíne a konténerterminál. Valami ilyesmit vártam Csepeltől, és ahogy az a képen látható, találtam is:

A fémdobozok tetején futkosó gengszterek, illetve a köztük egymást üldöző autók szerencsére elmaradtak, viszont a gabonatárház háttérben látható épülete még hatásosabbá tette a látképet. A nyolcvanvalahány éves létesítmény a kikötő legfeltűnőbb építménye, és bár már műszaki emléknek számít, még mindig használják. Egyszer - jobb szögből sütő nap mellett - szívesen körülnéznék a tetejéről!

Ha az ember imádja a nagydarab gépeket, akkor az ilyen konténerdarukat is imádnia kell :) A látogatásom (sajnos) olyan napra esett, amikor se hajós, se vasúti átrakodás nem folyt, úgyhogy nem tudom megmondani, hogy ezt a szép darabot mennyire használják...
Ez megy most