HamPLÓ

Lehet találgatni, hol készült. Vagy megnézni a fájlnevet ;)

Bócsán (Soltvadkert mellett) véletlenül kaptam le ezt a Li-2-est. Na jó, nem véletlenül, hanem mert ráirányítottam a fényképezőgépet, majd lenyomtam az exponálógombot, mindenesetre picit meglepő jelenség volt a gép az országút mellett. Ha minden igaz, egykor ő volt a HA-LIP a Malévnél.

Avagy a lámpa, ami lazán szembevezet(ne) mindenkivel

Pár hete szúrtuk ki Jazzcoollal a Bem rakparton ezt a lámpát. Félreértés ne essék, a képen látható autósok szabályosan haladnak, a lámpa van eltévedve - meg az, aki esetleg elhiszi, hogy neki most szabad arra mennie, hisz zöldet mutat:

A "villanyrendőr" vélhetően akkorról maradt itt, amikor a Fő utca helyett ideiglenesen itt ment a dél felé haladó irány is. Aztán visszaállt az egyirányúság (=összes sáv csak észak felé), a lámpa meg ottmaradt. Gondolom, még most is ott adja a tilost meg a szabadot a nem létező iránynak...

Hazafele jövet véletlenül épp pont kiláttam a fejemből, és észrevettem, hogy be van kapcsolva az Erzsébet híd díszvilágítása. Gondolom tesztelik-állítgatják, mindenesetre beloholtam a Szabadság híd közepére (oda, ahonnan megint hiányzik a világítás), és csináltam róla egy panorámát:

Nekem tetszik. Lassan mi leszünk a Fény Városa :) Azért majd a végeredményre is kíváncsi leszek. Ugyanakkor szomorúan tapasztalom, hogy a Fényorgonaház már egy ideje nem villog. Megkapták a villanyszámlát, és rájöttek, hogy annyira mégsem buli a dolog?

Múltkor kiveséztem egy klasszikus angol főcímzene negyvenvalahány évét, most három amerikai sorozat főcíme következik, melyet szerzőik személye kapcsol össze. A Doctor Who földöntúli hangjaihoz képest ez persze popzene, de a főcímek valahol mégis klasszikusok: ha halljuk az intrót, azonnal beugrik a sorozat.

Mike Post a hatvanas-hetvenes évek fordulóján kezdett tévésorozatok zenéivel foglalkozni, az akkor ebben a műfajban már profinak számító Pete Carpenter társaságában. Első sikerük a The Rockford Files című sorozathoz kötődik, amit szerintem nem hogy a magyar, de még az országban fogható külföldi műholdas csatornák se játszottak, így nem tudok mit írni róla (ha nem így van, tessék kommentelni:). Egy 1980/81-es munkájuk viszont azóta már itthon is viszonylag ismert lett:

Igen, ez a Bajuszkirály c. sorozat, leánykori nevén a Magnum. Bennem ennél sokkal inkább megragadt a duó egy korábbi darabja, mely egy olyan sorozathoz tartozott, amit nem tudom, magyar csatornák valaha is leadtak-e; viszont aki hozzám hasonlóan a Sky Channelen szocializálódott (éljen a lakótelepi kábeltévé!), annak talán be fog ugrani, hiszen '87-88-ban a fent nevezett csatornán ez ment hétfő esténként - azaz amikor a magyar tévében mindig adásszünet volt:

Ez volt a Black Sheep Squadron, eredeti címén Baa Baa Black Sheep. Mi kellhet más egy 12 éves gyereknek, mint dögös második világháborús vadászgépek és ez az indulószerű zene? Nagyon el lett találva, a csehszlovák kettesnek (már hogy a csehszlovák állami televízió kettes csatornájának, amit az ember korábban nézett, ha nagyon tévézhetnékje volt hétfőn) esélye nem volt ezzel a sorozattal szemben, még akkor sem, ha akkor (még) nem nagyon tudtunk angolul :)

Egy 1983-as sorozat zenéje gyakorlatilag ugyanarra a "koreográfiára" épült, ugye beugrik?

Igen, ez az A-Team, ami nálunk talán Szupercsapat címmel futott (sokat gondolkozhattak a magyar címen).

Post ezen felül még sok sorozatnak készített főcímzenét, Carpenter 1987-es halála után is (pl. Doogie Howser MD, a még nagyon ifjú Neil Patrick Harris-szel, NYPD Blue, L.A. Law, Law&Order sorozatok), de ezek valahogy nem lettek ilyen emblematikusak. Persze a kilencvenes években a tévésorozatok gyakorlatilag leszoktak az önálló főcímzenékről, úgyhogy Post más munkákat is vállalt, például a Van Halen - szerintem elég vacak - 1998-es nagylemezének (Van Halen III - újabb nehezen kitalált cím) társproducerségét.

Több budapestit hallottam már lelkendezni arról, hogy "Bécsben milyen klassz a Stephansdommal szemben levő épület (Haas-ház), mert tükröződik benne a Stephansdom". Szerintem egy épületnek legyen saját arca, ne tükörkép-parazita legyen. Vagy akkor ez a fentebbi ház is szép? Hiszen tükröződik benne a Levéltár oldala...

És aki azt gondolná, hogy az iménti Doctor Who khm... értelmezésem tiszteletlen, akkor itt egy gyakorlatilag originál (a BBC csinálta, ráadásul Steven Moffat írta, aki a mostani új részeket) paródia, többek közt Rowan Atkinson-nel, Richard E. Grant-tal és Hugh Grant-tal, mint a Doktor(ok), és Jonathan Pryce-szal, mint a Mester:

Tessék szépen végigklikkelgetni a folytatást, nagyon nemnormális :) És hogy a BBC-nél mennyire szeretnek a saját dolgaikkal játszani, még egy paródia: a negyedik Doktor a Eurostar-on, kandi kamera stílusban:

"Szünetjelzés helyett" c. sorozatomban ezúttal egy (szerencsére) nem tipikus budapest életképet mutatnék be, az idei Vörösbika Légiverseny elődöntőjének szünetéből:

A svájci (?) bemutatócsapat gyönyörűséges cseh gépe (SZVSZ a legszebb sugárhajtású gyakorlógép, amit valaha is csináltak) persze senkivel és semmivel nem kavarodott össze a víz felett, ellenben egy jópár másodpercig kavargó füsttölcsért hagyott maga után:

Nem értek az áramlástanhoz, hogy mitől alakult ki, de érdekes volt ez a minitornádó a Duna közepén!

Bár tudtommal semmi köze nem volt a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz, azért klassz egybeesés, hogy ugyanazon a hétvégén volt az évente megrendezésre kerülő "Gőzmozdony Grand Prix" is a Magyar Vasúttörténeti Parkban, leánykori nevén a Füstiben. Naná, hogy kitérőt kellett tennünk ide is :)

A nagy gőzösök (a fenti képen balfelé) előző nap versenyeztek, aznap a kicsik (a fenti képen jobbfelé) jutottak szerephez, de azért szerencsére előbbieket is befűtötték, és csühögtek-pöfögtek egy sort, ahogy megforgatták őket a fordítókorongon.

Mivel ez nem a közlekedési weboldalam, a verseny részleteit hagynám, inkább azon örömködnék egy kicsit (mint minden egyes alkalommal, amikor itt járok), hogy van egy ilyen létesítmény, ami már sok éve működik, a jelek szerint kellő érdeklődés mellett. A magyar vasút elmúlt évtizedei nem éppen a sikersztoriktól hangosak, de a Gyermekvasút és a Füsti európai szinten is kiemelkedő pozitívumok. Kár, hogy a vasút tulajdonképpeni célját, az áruk és személyek szállítását nem tudják normálisan megoldani...

Mivel előre lefixált látogatási időnk volt a felújított Divatcsarnokban, és előtte még a Puskás Ferenc Stadiont is meg akartuk nézni, nem vártuk meg a tulajdonképpeni versenyt, rohantunk tovább. És bár a nap legszebb mozdonya a 424-es volt, most inkább erről a német pöfögényről teszek ide egy fotót. Azt azért még elmondom, hogy rendesen koromszagúan mentünk ám tovább a nap következő programjaira :)