A Múzeumok Őszi Éjszakáján családilag a Vár felé sodort a szél. Két dologot nehéz lett volna nem észrevenni: egyrészt rengetegen voltak, másrészt pedig a Palota gyönyörű volt.

Tudom, egyesek szerint amíg az egészet vissza nem építik az Ybl-Hauszmann-féle díszletté (díszlet, mert bár valóban gyönyörű volt, soha nem volt királyi rezidencia, sőt, fennállásának nagy részében királya se volt az országnak), addig egy fél jó szót sem szabad rá mondani, de akkor is marha jól nézett ki!

A Palota legérdekesebb tulajdonsága szerintem az eszeveszett történelmi kavargás, ami értelemszerűen hasonló jelzős szerkezetekkel illethető történelmünk lenyomata. Az imént látott, kivilágított Oroszlános udvar barokksága után benyitunk a Budapesti Történeti Múzeum előterébe, mely leginkább egy svájci pályaudvar szépen karbantartott, de nem különösebben szép restijére emlékeztet, majd - elhaladva a város szerintem egyik legjópofább rendezvényhelyszíne, a fedett Barokk udvar mellett - az itt látható lépcsőn leereszkedünk mindenféle letűnt korokba. És itt kezdődik a varázslat.

Ennek a palotarésznek ugyanis a "pincéje" a legérdekesebb része, ahol a hatvanas-hetvenes éveket idéző folyosókon lehet eljutni a föld alól a második világháború után kiásott részekbe, például a XIV. századból származó, immár újból felszentelt kápolnába, vagy a fentebbi gótikus lovagterembe, mely a XV. században épült.

A reneszánsz jellegű Király-pince csak töredékek és régi falak képében létezik, de így is nagyon hangulatos. Lentről még érdekesebb a mostani főfalakhoz képest teljesen más szögben álló régi falakkal, és egy díszes erkélyszerűséggel, de sajnos azt nem sikerült lefotóznom (túl sötét volt hozzá). Mindenesetre biztos vagyok benne, hogy a budapestiek többsége nem járt még itt (sem pedig kint a zárt várkertben, ahova most nem tudtunk kijutni, pedig klassz az is).

Döfködjetek meg Puha Párnákkal(R), vagy vessetek a Kényelmes Fotelba(TM), de erre a látványra én nem bírom nem azt mondani, hogy szép! Látom a hibáit, látom, hogy nappal másképp néz ki, de akkor is szeretem.

Zárásként egy kép nem a Várról, de a Várból: (majdnem) egyenes rálátás a Krisztinavárosi plébániatemplomra.