1987-ben sajnos nem fényképeztem autókat NDK-beli családi utunk során. Nem azért, mert féltem: a Nemzeti Néphadsereg Légierejének alacsonyan járőrőző MiG-23-asait simán megörökítettem a Kelet-tenger partján - tizenkét évesen egyszerűen eszembe se jutott, hogy ez gázos lehetne (azért amikor vörös csillagos MiG-ek tartottak éleslövészetet valami pár kilométerrel arrébbi lőtéren, azt már hanyagoltam). Inkább azért nem, mert eszembe se jutott, hogy autókat is lehet fotózni. Pedig voltak ott csodák: kétkormányos katonai IFA tetőbúvólyukkal, Trabant "Kübelwagen" (valami haditengerészeti bázis mellett volt az üdülő, ritkán láttunk civil járművet a strandra vezető úton a sajátjainkon kívül), IFA-ra rögzített fakonténeres gyerekszállító (VEB Fabrik "Fakarusz"), földúton ötvennel száguldó kiskerekű Wartburg, "Faros" és Ikarus 180-as még normál forgalomban (akkor, amikor nálunk már a ráncajtó is elkezdett kimenni a divatból a 200-asokon)... Aztán néhány évvel később sajnos a MiG-ekről készült képek is elvesztek, szóval csak az emlékek maradtak. Most viszont, ha már arra jártam, odafigyeltem, hátha látok pár érdekes jószágot.
Az első zsákmány véletlen volt: a Potsdamer Platz felhőkarcolóit próbáltam befogni a rendelkezésre álló szűk látószöggel, amikor felfigyeltem egy ufóra, ami a közeli piros lámpánál fékezett. Bakker, egy Tatra 603-as! Ennyit sikerült elkapnom belőle. Ha futottam volna, lehet, hogy szemből is lefotózhattam volna, de az a véleményem, hogy fusson, akinek nincs bora, ez a fekete zongora hat anyja van, és mindet Bélának hívják.
Lipcsében sikerült nem lefotóznom egy gyönyörű állapotú P70-est, mert túl mélyre dobtam a hátizsákba a fényképezőgépet, és mire kiszabadítotottam az esőkabát alól, a kis kétütemű már messze járt - á, nem voltam mérges... Cserébe viszont több emeletes buszt is lekattintottam - velük csak egy baj volt: hogy nem voltak őshonosak. Ez a Büssing DE73 például nyugat-berlini volt, ...
... ez meg egy Bristol Lodekka, azaz a "piros angol emeletes busz" kategória egy szép képviselője (köszönet Sam.Joe-nak az azonosításért). Ezen felül láttam még MAN emeletes buszt is, míg Ikarust egyet se. Sic transit a mai turista/násznép.
Na, ez viszont kísérteties volt: egy lebontott városrész helyén zöldellő erdőben sétáltam, elértem az egykori Karl-Marx-Platz-ra, ami ma egy mező, egyszercsak bekanyarodott ez a katonai/karhatalmi (fényszóróvédő rács, tetőbúvó, letakart kék villogók!) Robur, és úgy továbbhajtott, mintha még mindig Erich Honecker lett volna az ország ura. Én meg csak pislogtam.
Ez az Alfa Romeo Giulia nem volt történelmileg odaillő látvány az egykori NDK fővárosának utcáin (meg különösebben szép se), de azért egy fotót megért. Aznap egyébként egy rakat hasonló korú és jellegű autót láttam Berlinben, mintha mindenki aznap vette volna elő a csikószsolti értelemben vett "közönséges oldtimerjét" - Mercedes W123-asok, B Kadett LS-ek... semmi különös, semmi csillogás, semmi luxus, csak mind eléggé rendben volt.
És egy Volkswagen Typ 181-gyel zárnám soraimat; ezzel a furcsa Bogár-féleséggel, a Kübelwagen unokájával. Attól, aki csodálatos állapotú Wartburg kabriókat, speciális Trabantokat és együléses Multicarokat várt ettől a bejegyzéstől, elnézést kérek - sajnos olyanok nem jöttek velem szembe :)
Az automatikus ajánlott oldalak valamiért nem erőlteti őket, úgyhogy manuális link következik: régebbi régiautós/gépsárkányos bejegyzések.
Ez megy most