"Random berlini vasútállomások" című sorozatunk :) mai adásában egy fura kis megállót szeretnék bemutatni a német fővárost kelet-nyugati irányban átszelő Stadtbahnról.

A Savignyplatz-nál a "nagyvasút" nem áll meg, csak az S-Bahn, de ez önmagában még nem különlegesség, hiszen van pár ilyen a városban. Furcsább viszont, hogy mennyire visszafogott létesítményről van szó - az egész szinte csak egy tetővel fedett peron a tűzfalak sora közt:

Annak idején, amikor először láttam, azt hittem, hogy vagy a megálló új, vagy a tűzfalak helyett volt valami más régen, aztán láttam egy képet 1900-ból:

„T2-Savignyp“ von Unbekannt - Eigener Scan. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Az állomást 1896-ban adták át, tehát tényleg utólag építették be a házak közt átvágó sínek mellé, de soha nem volt komolyabb, mint most. Mai kinézetét az 1934-as átépítés uralja, de továbbra is csak egy esőtető a sínek közt, ahol várakozás közben a távolsági vonatokat lehet nézegetni.

Ha valaki esetleg nem vasútbarát, és a német nagyvárosok jellegzetes épületeit (ki hányat ismer fel?) felsorakoztató reklámot is unja, a másik oldalon a "Világfa II" névre hallgató sgraffitót tanulmányozhatja. A nyolcvanas években a környezet ember által pusztításáról készített művet minden jel szerint időnként kiegészítgetik: hol hivatalosan, táblákkal, hol nem hivatalosan, graffitivel :-/

Azon gondolkozom, hogy milyen lehet a tűzfal túloldalán lakni, főleg a 481-es sorozatú motorvonatok mellett, a jellegzetes vonyítással induláskor. Nyilván nem ezek Nyugat-Berlin legdrágább lakásai, bár maga a környék nem rossz, közel van mindenhez, jó a közlekedés...