Azért külső szemlélődőnek szerintem a mi acélvázasított kéttengelyeseink is eléggé egyformának tűnhettek :)

A strahovi stadion valami hihetetlen, mondjuk használni nem lehet stadionként :)

Miért villamosítottak ilyen felemásan a csehszlovákok?

Amúgy jó rész lett ez is :)

@toto92: Azok egyformák voltak, de ezek még a favázasok. Igaz, a BVVV típusok is egyformák voltak, de ott voltak a BKVT kocsik ellenpontnak :) Meg a BLVV sokablakosai. És ha maradtak volna, akkor a BBVV sokablakosai, a korai BURV kocsik. De amúgy igazad van, csak nálunk a 611-es és a 1820-as hiába ugyanaz a típus, ránézésre teljesen más érzés. És még a BKVT-nak is több színterve volt, valahogy színesebb a kép, szó szerint.

@toto92: A vasútvillamosítás nem tudom, miért így esett, de gondolom főleg azért, mert sokáig egyszerűbb volt egyenáramú mozdonyt csinálni, gyakorlatilag csak egy bazi nagy potméter kellett az áramszedő és a motorok közé :) Aztán amikor már kialakult a váltakozó áramú járművek technológiája, és nem volt szükség olyan trükkökre, mint amiket a Kandó-mozdonyoknál és a BoCónál alkalmaztak (se Ward-Leonard átalakítóra), elkezdtek ők is olyan vonalakat építeni, mert az világos volt, hogy hatékonyabb.

Jelentem, én tudtam, ki volt Jan Palach. A rendszerváltás idején, a Bársonyos Forradalom kapcsán sok szó esett róla itthon is.

Más: Budapestieknek az elsődleges bezzegváros természetesen Bécs, de szerintem Prága abban az értelemben jobban passzol bezzegvárosnak, hogy ők ugyanúgy átélték a kommunizmust, így róluk elmondhatók olyan bezzegezős mondatok, hogy "nézd, ők mire vitték, pedig ők is megszenvedték a kommunizmust".

@Hamster: És Prága '85-ben igen-igen jól nézett ki Drezdához viszonyítva. Persze, nincs egy méretkategóriában a két város, nem is a közlekedést akarnám most elemezni, csak azt, hogy 1985-ben Drezda belvárosa tényleg úgy nézett ki, mint ahol épp tegnap ért véget a háború, Prága ahhoz képest jóval előrébb volt.
És akkor a csehszlovák határtól Drezdáig egy kétsávos, kockakő-borítású úton lehetett menni.

@promontor: Én úgy látom, hogy két komponense van a dolognak: egyszer a turisztikai, egyszer pedig az infrastruktúra. Előbbiről annyit, hogy amikor'87-ben ott jártunk, majdnem minden fel volt állványozva, mert felújították, így aztán a rendszerváltás után már egy szép állapotú óváros várta a nyugati turistákat. Nálunk eközben a Dísz téren egy rom üdvözölte a turistát, a kormos Országház előtt autók parkoltak, a Várbazár meg 2014-ig úgy nézett ki, mint ahol előző nap lett vége a háborúnak (nesze neked, UNESCO-világörökség!).

Ez szerintem fontosabb, mint gondolnánk, mert egy szép és tiszta városban nem csak a turista érzi jól magát, hanem az ottlakók is! Nekem legalábbis hozzátesz a mindennapi érzetemhez, hogy egyre kevesebb a foghíjtelek, hogy a bulinegyed nem olyan kihaltan összedűlő romhalmaz, mint ifjúkoromban, hogy a Madách téren aszfalt helyett füvet és fákat járnak körbe a villamosok, hogy a Kossuth tér bárhol lehetne Nyugat-Európában, hogy végre lefestették azt a feketére kormolódott házat a Március 15. tér sarkán, stb. És mások is biztosan jobban éreznék magukat, ha nem esne még főútvonalak mentén is az emberek fejére a vakolat.

A másik része az infra. Szerintem ebben egy ideig előrébb jártunk, pl. náluk a Vencel téren és a városon át ment a nemzetközi forgalom sokáig, nem voltak rendes alacsonypadlós villamosaik, a főpályaudvar pedig csak félig-meddig volt használható a sz*r vágánykapcsolatok miatt kelet és észak felé. Ebben tényleg rákapcsoltak, a metróhálózatuk fejlesztési tempójának felével is beérném itthon, és bizony a közutat is fejlesztették (Blanka-alagút, M0), nem csak a biciklire és rollerekre alapoznak, mintha a belváros szélén végetérne a metropolisz. Ezzel együtt most is buszozni kell a Václav Hável reptérre, és a főpályaudvar bizonyos részei most is a nyolcvanas években vannak, akárcsak a régebbi metrómegállók, és ahogy láttuk, Bzmotok járnak több vonalon is. Csak mi eközben haladás helyett szakadunk lefelé, mert nem lehet hidat építeni, mert valaki besír miatta, mert nem lehet Kelenföld és Fradi közt plusz vágányt építeni, mert valaki besír miatta, a vasúti alagútra sose lesz pénz, az M5-ös metróvonalat pedig szerintem már mindenki elengedte ugyanezért, pedig rettentő sokat dobna a mindennapokon!

@Fradista Utazó: Igen, ez nekem is megvolt, de a legtöbb NDK város is hasonlóan lehangoló volt. Nem tudom, hogy pontosan mire költötték a megtermelt pénzt, de nem az emberekre és a környezetükre.

Ami érdekes számomra, hogy bár autópályáik nem nagyon voltak (mínusz a Prága-Pozsony), Csehszlovákia tele volt szélesített bevezetőkkel, felül- és aluljárókkal, gyorsvillamosokkal kísérleteztek, a vasúthálózatuk meg eleve jobb volt. Mintha mások lettek volna a prioritások, lásd a pozsonyi kerülő vasutat a kétfedelű híddal, vagy az óvároson átvágó főúttal. Nálunk ehhez képest elkezdtek autópályákat építeni mindenfelé, de a nagyvasút nem fejlődött olyan rettentesen (vagy legalábbis nagyon mélyről indult a Moldova-könyv alapján), a közút meg Pest kivételével megmaradt kb. ötvenes évek szintjén.

@Hamster: Mintha elvesztek volna kommentek ahhoz képest, amiről email értesítést kaptam... ;-)

De egyébként nagyjából egyetértek az összefoglalással. Természetesen Prága se összehasonlítható egy az egyben Budapesttel, ott is vannak jelentős különbségek a történelemben, az adottságokban, én csak annyit állítok, hogy egy fokkal értelmesebb Prága-Budapest összehasonlítás, mint a Bécs-Budapest, Bécs egyszerűen minden szempontból egy másik világ. Bár ahogy a dolgok állnak, lehet, hogy Bukaresttel vagy Belgráddal kéne hasonlóságokat keresnünk...

Én 83-ban jártam először Prágában és érdekes módon nem volt sok minden beállványozva, viszont az épületek már akkor sokkal jobban karban voltak tartva, mint nálunk. Szóval igazából ez a turistacsalogató prágai belváros már a nyolcvanas években is megvolt szerintem, csak a vasfüggöny mögé még nem merészkedtek be annyian. A külvárosokat egészen biztosan kevésbé jártam be, mint Te, de a tágabb értelemben vett belváros is sokkal jobb állapotban volt és van, mint nálunk, gondolok itt olyan helyekre, mint Holesovice vagy Vinohrady, amelyek azért messze vannak a turistákkal elárasztott helyektől.

Ami a budapesti infrafejlesztést illeti, én nem a nimby-t látom a fő problémának, hanem a főváros elcseszett politikai berendezését (főváros vs. kerületek vs. agglo), a hatáskörök értelmetlen szétszórását, a kormányzat vs Főváros közötti folyamatos politikai vetélkedést (ez Tarlós idején is így volt), az adóbevételek centralizálását az önkormányzatok kárára (szintén több évtizedes trend). A közlekedéshez kevésbé értek, de úgy tűnik számomra, hogy a nagy közlekedési vállalatok (BKV, Volánbusz, MÁV), illetve az illetékes állami és városi hivatalok között is inkább mintha a lobbiharcok, a befolyásszerzés menne, nem az együttműködés, de majd az itteni hozzáértőbb közönség kijavít, ha tévednék.

@promontor: Igen, összavontam két hozzászólásomat, mert redundánsak és csapongók voltak.

@Hamster: Mióta baj egy személyes blogon redundánsan csapongani? Nem azért van? ;-)

@promontor: Nem, szerintem a Béccsel való összehasonlítás se rossz, a különbség ott (is?) nagyjából csak a pénz, csak halmozottabban. A képek alapján a hetvenes évekig egyátalán nem volt jobb állapotban Bécs, de ezt mesélték nekem helyiek is. Minden kicsit szürke volt, a házak homlokzatai egyszerűsítve felvakolva, vagy csak műanyag lambériával fedve, szűk utak, olcsó kocsik parkolnak mindenfelé. Nem volt metrójuk, az egyvágányos végű, külvárosba csalinkázó villamosvonalakon (meg a belvárosban, de még a stadtbahnon is) kéttengelyesek csörömpöltek, a Stephansplatzon és a Grabenen autóforgalom zajlott... Én ezt már nem láttam élőben, és a nyolcvanas évek végére meg az osztrákok egyértelműen jobban éltek, mint az átlag NSZK-sok, mindenesetre valamikor nagyon megrázták magukat, esélyünk nem volt követni őket a haldokló gazdaságunkkal. De amióta van pénzük, bőven vannak _szerintem_ kétséges projektjeik (U2, U5, Seestadt, Hauptbahnhof), csak több marad a mindennapi fejlesztésekre is, amiktől élhetőbb a város.

@promontor: És igen, az önkormányzati összevisszaság és a pénzhiány tagadhatatlan. A közlekedési vállalatok közt viszont szerintem nincs már vetélkedés (vagy nem ők csinálják, ha pl. a Volán kap új buszokat, a BKV meg nem). Bele persze nem látok, de azt se látom, hogy a MÁV olyan nagyon akarna bármit is csinálni. Ha kap pénzt, lesznek új motorvonatok az elővárosban, ha azt mondják neki, akkor kitakarítják a Nyugatit, ha az állam épít új hidat a meglevő mellé, akkor használják, de hogy ők akarnának valamit, annak nem nagyon látom nyomát. De lehet, hogy nem is ez lenne a dolguk, mert ott van arra a NIF, BFK, NKK, vagy valami más rövidítés. Bárcsak lennének saját ötleteik, pl. ahogy a Keleti kinéz a két színével és az összedűlő oldalsó szárnyakkal, az egy szégyen, és nem hiszem, hogy legalább az előbbi részét ne tudnák kigazdálkodni.

@Hamster: Én mondjuk MÁV vs Volánbusz szinten hallok mindenfélét, igaz, az országos téma, nem főváros. Meg van a HÉV, amiről szintén hallok ezt-azt.

Bécs kapcsán persze nekem sincs személyes élményem mondjuk a hetvenes évekből, de a személyes emlékek csalókák lehetnek, mert ahhoz viszonyít az elmesélő, hogy "régen milyen szerényen éltünk, kevesebb pénzünk volt", ami nyilván igaz, de azt nem gondolom, hogy a bécsi "szerényen éltünk" az összevethető lenne a budapestivel. Az biztos, hogy amikor én 90-ben először jártam arra, akkor a különbség már hatalmas volt. Bár megjegyzem, a burgenlandi falvak és egy magyar falu között még nagyobb...

@promontor: A NIMBY-re meg eklatáns példa, egészen friss: telex.hu/belfold/2022/06/09/karacsony-leallitana-a-deli-korvasutat-es-surgeti-a-v0-epiteset

@promontor: Édesapám is azt mesélte, hogy amikor először volt kint, megdöbbent, hogy milyen sok Skodát és Ladát látott (helyi rendszámmal). Nyilván jobban éltek, mint egy akkori átlagmagyar, de nem annyival, mint tíz évvel később.

Prága szép, de elájulni nem kell. Nagyon sok lepattant rész van, akár turista-negyedekben is. Lehet a 90-es években előrébb voltak, de most már nem.

@Hamster: Igen, nekem is az a benyomásom, hogy Bécs a 80-as években jött fel arra a szintre, hogy egy lepukkant vidéki városi kinézet helyett egy egykor volt birodalom fővárosának látsszon. De ez igaz sok más nyugat-európai nagyvárosra is, főleg azokra, amelyeket rendesen megtépázott a világháború.

@Hamster: Az NDK a 70-es, 80-as években úgy nézett ki, mintha megállt volna az idő 1939-ben. Főleg a kisebb településeken. Mínusz panelházas lakótelepek, meg néhány gigantomán vasbeton építmény, amely a szocializmus felsőbbrendűségét volt hivatott hirdetni.

Prágában élő rokonom említette, hogy a helyi tömegközlekedés teljesen 21. századi módon vehető igénybe. A megoldás neve: PID Lítačka. Egy okostelefonnal teljeskörűen intézhetsz mindent, a vonaljegytől a bérletig, utazástervezéstől a jegy érvényesítésig. Nem kell a buszra ragasztott QR-kódot olvasgatni, meg nem kell a buszvezető orra alá dugni a képernyőt, hanem az appban megveszed a jegyet, és amikor felszállsz, ráböksz az aktiválásra, és kész.
Nem is értem, hogy ezt hogy képzelik a csehek... úgy látszik, a blitzfaktor nem olyan magas, hogy emiatt megnehezítsék az utazók életét.

@nyelv-ész: Ami a prágai blitzfaktort illeti, szerintem sok az ellenőr, jóval gyakrabban látni őket, mint Budapesten.

@Fradista Utazó: Mondjuk ebben tényleg nagy szerepe volt a háborúnak, lévén Drezdát porig bombázták, Prága meg sértetlenül megúszta. Drezda ennek megfelelően egy modern város lett, a Prager Strasse volt az NDK modern építészeti kirakatutcája, amivel büszkélkedtek, hát persze ez már akkor se vetélkedhetett a valódi Prágával. Emellett a nyolcvanas évekre a Zwinger mellett a Semperoper-t is újjáépítették, bár nyilván az Drezdára is érvényes, amit itt írtatok többen az NDK-ról, hogy a városi környezetre nem sokat költöttek...

@Fradista Utazó: Még az NDK-s utakról annyit, hogy az akkoriban Drezdában tanuló haverom szerint az akkori létező NDK autópályákat még Hitler építtette. Mentünk is vele olyan autópályán, ami a hidaknál egysávosra szűkült, mert anno arra már nem volt ideje Hitlernek, jött a háború, az NDK meg ezeknek a kiszélesítésére nem költött.

@promontor: No meg a makadám burkolat, amin még száraz időben is istenkísértés 80-as tempó felett menni.

@promontor: Ez nem teljesen igaz, az NDK-időkben is épültek autópályák. Az NDK 1990-es autópályahálózatának kb. kétharmada származott a náci korszakból.

@Fradista Utazó: Persze, de végülis az sokkal ütősebben hangzik, hogy mindegyiket Hitler építette és ugye mi magyarok nem megyünk a szomszédba egy kis jól hangzó túlzásért... ;-)

@nyelv-ész: Az időhatáros/zónás jegyek hiánya miatt eddig is kőkorszakban volt a tarifarendszerünk, de most már a leglepukkantabb lengyel üzemben is komolyabb rendszerek üzemelnek. Ugye tavalyelőtt beraktam a képet, hogy a bytomi fapados kéttengelyesen is digitális készülék volt... Nálunk meg beszélgetnek arról időnként, hogy ki tehet arról, hogy tizenöt éve nem lett, és csak nem jön a csősz, aki mindenkit elkerget, mint Hofinál.

@Fradista Utazó: Nekem az az emlékem, hogy csak az NSZK - Nyugat-Berlin tranzitpályák voltak értelmes minőségűek, a többinél örültél, ha nem harapdtad el a nyelvedet a betonlemezek illesztéseinél. Az M7-es is valami hasonló technológiával épült eredetileg, de az a felújítás előtti borzasztó állapotában se volt olyan rossz.

@promontor: Az a röhej, hogy az első német autobahnt nem is Adolf épít(t)ette, hanem a kölniek Bonn felé (ma Bundesautobahn 555), aztán amikor elindult a bajszos programja, azt gyorsan visszarakták a landstrasse kategóriába.

@Hamster: Ennyire pontosan nem emlékszem. Azt viszont tudom, a cseh D1 és D2 mág a kétezres években is ilyen volt.

@nyelv-ész: A makadám az egyik ilyen kátrányos-bitumenes zúzottkő vacak, szerintem azon már a hatvan is istenkísértés.

@Hamster: Bocsánat, akkor ez nem az, hanem az, amit kockakőnek hívnak. Szép nagy bazaltkockák, ívesen lerakva, jellemzően bakhátas utakon.

@Hamster: Én úgy tudom, hogy a hitleri autópályák többsége is ezt a betonlemezes technológiát használta.

@Fradista Utazó: Már nem olyan? Egy éve sincs, hogy legutóbb jártam rajta, de átaludtam. Tíz éve viszont konkrétan szétesett valami a Skodában, mire beértünk Prágába. Egyébként valahol Ostrava és Szilézia környékén rémlik még borzasztó autópálya, a lengyel ex-Reichsautobahnokról viszont nem maradt meg, hogy rossz minőségűek lennének, csak hogy öblök vannak leállósáv helyett. De olyat még az NSZK-ban is láttam '90 körül. Akkoriban a Köln-Aachen pálya volt olyan állapotú, hogy nem hittük el, a München-Ulmon meg nem voltak ráhajtósávok, hanem egyből a külső sávba kerültél, amikor felmentél (de azt már akkoriban is elkezdték szélesíteni). Mindenki azt hiszi, hogy a német autobahnhálózat az valami csoda, de szerintem csak azért, mert nem járnak rajta eleget.

Amúgy valaki azt mondta, hogy Csehszlovákiában a rendszerváltás környékéig hegesztett vasúti pályákat se nagyon építettek. És még egy hónapja is éreztem, ahogy Szob után átértünk Szlovákiába, hirtelen elindult a tadamm-tadamm, szóval akár lehet is benne valami. De nem tudom, hogy tényleg nem építettek hegesztettet, vagy csak azon a vonalon nem. Vagy csak meg akart tréfálni az, aki mondta :)

@nyelv-ész: Nekem kiskockakő (macskakő) országút rémlik valahol Rostockon túl, azon mi is meglepődtünk. Viszont szerintem a birodalmi autópályákon a felhajtók is abból voltak, szóval mindent kipróbáltak, mire eljutottak a mai aszfaltig.

@promontor: Egy időben valószínűleg ez volt a technológia csúcsa. A reptéri pályákat ma is valami hasonló módon csinálják.

@Hamster: Még korábbi a mai A115. Még a náci hatalomátvétel előtt kezdték építeni a Provinzialstraße első szakaszát (ez a mai A3 Opladen mellett), de már csak '33 végén adták át.

@Hamster: A csehek az utóbbi években a D1-et végig felújították Brno - Prága közt, nemrég lett kész.

Köln - Aachen ma csodálatos, leginkább azért, mert a hambachi lignitbánya miatt a nagy részét teljesen újjáépítették, új nyomvonalon. De amúgy az is még a náci időkben épült. A Kreuz Aachent meg nemrég fejezték be, több, mint tíz évig tartott a felújítása...

Ma már kevés egykori Reichsautobahn van használatban, bár az egyiket a magyarok pont jól ismerik (Chiemsee - Salzburg). Pár éve még olyan volt az A4 Thüringiában (mentem rajta, borzasztó volt), de azt is áthelyezték új nyomvonalra pár éve.
De ezeken se az eredeti burkolat van már rég. Az utolsó Reichsautobahn az eredeti burkolattal kb. tíz éve újult meg (az A11 a lengyel határ előtt).

@Fradista Utazó: Az AVUS-t általában nem szokták autópályának számítani, mert alapvetően nem annak épült, az csak a mellékes haszna volt.

@Fradista Utazó: Lájk az összefoglalóért :)

@Fradista Utazó: Na és mi van a lengyel oldalon? Még a 80-as években volt ott is ilyen kelet-nyugat irányú kockaköves autópálya... Azon is mit mentünk a Zsigulival :-)

@nyelv-ész: Lenygelországban a kétezres évek közepétől erősen felpörgött az útépítés (úgy általánosságban Lengyelország ebben a húsz évben erős fejlődést mutat fel), és ennek keretében a Reichsautobahn-maradványokat is felújították. Így ma azok is elég modern kivitelűek, inkább csak a nyomvonalon látszik néhol, hogy azt közel száz éve jelölték ki.
Ill. Wrocław mellett van két máig üzemelő Fürstenwalde-típusú benzinkút. Ez volt a Reichsautobahn-program standard benzinkút-típusa. Németországban már sehol nem üzemel ilyen.

@Fradista Utazó:
A II. VH-ban Prágában talán egy pisztoly sült el max.(az is véletlenül), Pestet meg kis híján földig bombázták. Drezdát nem is említem, azt tényleg anyonbombázták...

Ha ebből kiindulok, BP fényévekkel előprébb jár mint Prága, mert is a milliónyi dolgot rendbe kellett előbb tenni.

@Fradista Utazó: Két éve olyan mennyiségű útépítést láttunk, hogy ejha. De tíz éve Katowicéból dél felé jönni se ugyanaz volt, mint tizennégy éve.

@nyelv-ész: Autópályán sehol nem volt msakadám burkolat, se országutakon, söt én sehol nem láttam a (kelet-)németeknél makadám borítást, pedig elég sokat életm ott. Viszont macskakö az volt dögivel, de ahol aszfalt volt, ott is kibukkant itt-ott a macskakö az aszfalt alól.
hu.wikipedia.org/wiki/Makad%C3%A1m%C3%BAt

@károly szántana: Igen, ezt feljebb már kitárgyaltuk. Akkor legyen macskakő. Nem igazán vágom, mi a különbség. Mifelénk tanyán a bazaltkockaköves utakat mindenki makadámútnak híjja.
Az országutakon azért látszott ki néhol sávokban a macskakő, mert ahol az orosz tankok keresztezték az országutat, ott az aszfaltnak nem volt maradása :-)

@nyelv-ész: "Nem igazán vágom, mi a különbség. "
Igazából csak az, hogy tök más a kettő :) en.wikipedia.org/wiki/Macadam#/media/File:Macadam_road_1850s.jpg