Idén elég sokszor jártam a Gyermekvasúton, de amikor meghallottam, hogy december 28-29-én járműkiállítás és gőzmozdonyozás lesz Csillebércen, tudtam, hogy megint fel fogok szállni a 21-es buszra, hogy felmásszak vele a hegyre.

És amikor azt írtam, hogy gőzmozdonyozás lesz, nem csak az idén elkészült 490,056-osról volt szó, hanem a nemrég szintén vizsgán áteső 490,039-esről is - a fentebbi képen őt látjuk. Hosszú idő után ismét két működőképes gőzöse van a vasútnak!

A két mozdony (a fotón a 490,056) felváltva pörgött két nosztalgiakocsival Csillebérc és Széchenyi-hegy közt. Ez az út önmagában nem túl hosszú, cserébe viszont Csillebércen rengeteg gőzösös mozgást meg lehetett figyelni. Hogy érdekesebb legyen a dolog, az egyik mozdony kazánja erre, a másik pedig az ellenkező irányba nézett, azaz mindkét irányban lehetett "orral előre" és "hátfallal előre" vonatot fotózni.

A kiállított járművek a szokásosak voltak: ott volt a C50 a kiskocsival, az Mk48-as, és külön érdekességként az egyetlen megmaradt Mk49-es is. Ő sajnos még mindig nem működőképes, de annyi minden történt mostanában ezen a vasúton, hogy néhány évet még kibírunk, mire végre vonat elején láthatjuk :)

Az egyik normál vonatban "fénykocsi" közlekedett, és a nap végére az Mk48-as is fénybe borult. Ha az én gyerekkoromban csak fele ennyire érdekes lett volna az Úttörővasút, szerintem ma vasutas lennék :) De sajnos nem volt, akkoriban egyenfestésű Mk45-ösök vittek egyforma nyitott és zárt kocsikat...

Az utolsó Széchenyi-hegyi menet után a két mozdony együtt vitte vissza a két nosztalgia-, plusz egy pőrekocsit Hűvösvölgybe. Sajnos ennek az indulását nem tudtam videózni vagy fotózni, mert rajta "kellett" lennem :) Hihetetlen sokan voltak ugyanígy: olyan tömeg volt a kocsinkban, mint a 6-os villamoson munkanap reggel! Jó látni, hogy ilyen sok embert érdekelnek az efféle programok: a hozzám hasonló (vagy még akutabb) vasútbarátok mellett családok és baráti társaságok is velünk utaztak, köztük külföldiek is. Az utazás végén pedig ettem egy sajtos-tejfölöset a hűvösvölgyi "klasszikus" lángosozónál, ami még mindig ugyanott működik, mint kiskoromban. Bár már nem ugyanaz üzemelteti, és kicsit várni is kell a rendelésre, még mindig finom a lángosa. És ez itt nem a reklám helye, egyszerűen csak így van...

A napfény mindkét nap mesés volt: hol volt, hol nem, ezért  fotózás helyett sokszor inkább videóztam. Túlságosan sokat nem volt kedvem mozogni, ezért majdnem minden snitt Csillebércen készült. A videón a teljes szerelvény mellett sokszor látunk magányosan járkáló mozdonyokat is: amint az egyik visszaérkezett a vonattal, a másik ráállt a szerelvény másik végére, az addig dolgozó mozdonyt leakasztották, a másik pedig nemsokára elindult a kocsikkal a Széchenyi-hegy felé. Ezt követően a magányosan maradt mozdony félreállt az egyes vágányra, és amikor aztán visszaért a nosztalgia, a folyamat megismétlődött. Pörögtek, mint a búgócsiga.

Bár nem az év utolsó napjáról beszélünk, klassz évzáró rendezvény volt ez! Ha az Mk49-es is járna, nem tudom, hova lehetne még tovább fejleszteni ezt a vasutat. Persze a kisvasutasok úgyis kitalálnának valamit, hogy mit kellene még működőképess tenni :) Például ezt?