Ez megint egy olyan bejegyzés lesz, amiben semmit nem akarok mondani, és még a váci vízibuszokról se akarok képeket mutogatni, egyszerűen csak meg szeretnék örökíteni egy pillanatot:
Tavaly Siófokról mentünk születésnapi naplementézni, és mivel a változatosság gyönyörködtet... most is. De előtte mentünk egyet Lelléről is. Jó ötletnek tűnt, mert onnan a Badacsony katamarán járta az esti sétamenetet, és úgy tippeltem, hogy a nyitott elülső fedélzetről remek kilátás lesz.
Mivel volt egy kis időnk az indulásig, a mólón múlattuk az időt, eközben hajózott ki az Irokéz nevű 70-es cirkáló. Mindig klassz ilyen nagyvadat látni!
Nemsokára mi is elindultunk. A katamarán először nagyjából Zánka felé haladt, majd ráfordult a mi szemszögünkből nézve valahol Ábrahámhegy mögött lemenő napra. Útközben néhány vitorlás is elment mellettünk; a jelek szerint ők nem akartak a sötétben kint maradni.
A ráfordulástól kezdve legalább fél órán át folyamatosan a nap fele mentünk, ami egyrészt klassz látvány volt, másrészt viszont mindenfelé másfelé kellett nézelődnünk, hogy ne vakuljunk meg. Legközelebb hegesztőmaszkban jövök :) Gyakorlatilag végig "vakon" fotóztam, mert nem mertem a tükörreflex keresőn át a napba nézni. Igazából azt se tudom, mennyi idő után károsítja a gépet az ilyesmi, vagy hogy egyátalán károsíthatja-e (logikusnak az tűnik, hogy igen) - ha valaki szakszerűen meg tudja válaszolni a kérdést, azt megköszönöm. A fő műsorszámot aztán már szabad szemmel is meg lehetett nézni:
Gyönyörű volt! A fotók mellett még egy rövid videó is összejött az útról:
Visszaérkezés után már csak haza kellett jutnunk, ami meglepően simán ment: a vonatunk csak huszonvalahány percet késett, ami kész ajándék volt, mert néhány nappal később kilencvenhatot kellett várnunk ugyanerre a járatra Siófokon...
Ez megy most