A Balaton-átúszás teljesen fel szokta forgatni a Boglár és Révfülöp közti hajóközlekedést (is), mert ilyenkor a normál forgalomhoz képest hatalmas tömegeket kell a két part közt mozgatni. Ezt két éve még nem tudtam, akkor véletlenül estem keresztül ezen a felforduláson egy családi találkozó felé menet, és nem voltam tőle boldog, mert első körben nem akartak felengedni a hajóra, pedig nagyon szép jegyem volt rá, nagyon szép dátummal és időponttal, már tudniillik az aktuálissal. Emiatt aztán egy évvel később inkább elkerültem az egészet. Idén viszont a rossz időjárás miatt kétszer is eltolták a rendezvényt, pont egy újabb családi ünneplés idejére....

Úgy voltam vele, hogy nem baj, lemegyünk egy órával korábban, mint praktikus lenne, és megnézem, hogy zajlik a dolog. Amit tudni kell: ilyenkor a normál menetrendnél órákkal hamarabb megindul a forgalom Révfülöp felé, a szokásos egyetlen helyett rögtön négy nagy hajóval. Ezekkel azonban csak az úszók és hozzátartozóik (illetve feltételezem, hogy a szervezők) utazhatnak, nem árulnak rájuk jegyet. Normál esetben két hajó indulna innen: az egyik tízkor Révfülöpre, a másik valamivel később Badacsonyba, most viszont itt volt az ex-boszporuszi zászlóshajó, a fentebbi képen látható Szent Miklós, és a három régi katamarán: a Siófok, a Badacsony és a Füred - és mind ugyanoda ment. A boglári kikötő alapvetően elég nagy, sőt, régen kimondottan nagy volt, uszályok, bárkák pihentek benne, de ma vitorlásokkal van tele, úgyhogy a nagyhajóknak viszonylag óvatosan kell manőverezniük.

A hajók nem bent a kikötőben találkoztak, hanem a nyílt vízen: mindig bevárták egymást, talán pont azért, hogy ne kelljen odabent balettozni. A képen látható két katamarán eredetileg ugyanúgy nézett ki, csak a balra látható, 1979-es gyártású Badacsony megtartotta eredeti felépítményét, míg a jobbról közeledő, 1978-ban vízre bocsátott Siófokot a 2010-es évek közepén jelentősen átépítették. Hátulról azért még felismerhető a rokonság.

Az előzőhöz hasonlóan ezen a képen is a Badacsony és a Siófok látható :) Ahogy mindig, úgy most is leírom, hogy ez a hajó szerintem sokkal praktikusabb utasként.

Ez a fotó kb. 25 perccel az előző után készült: a Siófok már távozik, a Szent Miklós pedig még csak most jön. Ahogy látható, az utasforgalom szimmetrikus volt: nem csak egy irányba mentek az emberek, szükség volt a sok hajóra.

A "Törökszentmiklós" lehetne idegentest a balatoni személyhajók állományában, de szerintem kimondottan illik ide. Látványos masina, ráadásul ki lehet menni az orrába, ami mindig hangulatos dolog. Meg úgy általában mindenfelé ki látni lehet róla, ellentétben a két új katamaránnal. Mit nemsokára kiderült, ő volt az első "rendes" - értsd: menetrend szerinti - járat, úgyhogy vele mentünk.

Itt már félúton vagyunk: az ott a távolban a délibábszerűen semmiben lebegő Tihanyi-sziget, középen az apátság tornyainak nyuszifülével. Nem sokon múlik, hogy ne csak félig legyen sziget a félsziget: bal szélen a "valódi szárazföldhöz" kapcsolódó földnyelv fölött át lehet látni Füredre; a két toronyszálló talán még ezen a képen is felismerhető a fák teteje fölött, ha nagyon hunyorítunk (a kép kattintásra megnő). Az előtérről annyit, hogy az úszók kisebb hajókból álló sorok közt haladnak, pár száz méterenként nagyobb "kórházhajókkal", és persze mindenütt ugrásra készen állnak motorcsónakok is, ha valaki nem bírja a tempózást. Lenyűgöző a szervezés szerintem, legalábbis kívülről nagyon profin néz ki!
Természetesen videóztam is, bár nem maradtunk sokáig, mert ment a "rendes" hajó, én meg nem akartam megsülni a napon. Meg mert a túlparton el kellett érnem egy Nohabos vonatot :)

Ez megy most