HamPLÓ

A ma délutáni remek időjárásnak küldöm az Axl Rózsi Band "November rain" c. számát. Na jó, nem teljesen az eredetit :)

Nagyot változtak az idők: 1990-ben még hatalmas dolog volt, hogy halandó civilek csak úgy bemehettek a kecskeméti katonai reptérre, ahol mindenféle magyar repülő vasak mellett láthattak földön (betonon) álló MiG-29-est és F-16-ost. El se hittük, hogy végre nálunk is lehet ilyesmi, pedig ekkor már túl voltunk az első szabad választáson, és már a Dallas is ment a tévében :)

Nem is tudom, melyik gép volt a nagyobb sztár, hiszen F-16-ost rengeteg filmben láthattunk már, de MiG-29-est csak akkor, ha véletlenül jó helyen voltunk szovjet katonai repterek környékén...

Bevallom, én annyira nem tudtam, milyen egy "katonai repnap", hogy nem mertem a fényképezőgépemet magammal hozni, mondván katonai létesítmény, biztos nem szabad fotózni odabent. 2010-ben persze már profi repnapjáróként tértünk vissza apuval ugyanide, sokadszorra - fényképezőgéppel. Persze az F-16 és a MiG-29 továbbra is a leglátványosabb gépek közé tartozik, ez nem változott, viszont azért nem mindegy, hogy ezek mellett annyi más szereplő volt, hogy a program klasszikus nyugat-európai repülőnapokhoz képest sem maradt szégyenben!

Ami most nagyon más volt: végre saját szememmel akartam látni a repülőprogramot. Nem azért, mert én vagyok Darth Vader, aki eddig a sisakja optoszenzorain keresztül nézte a világot, hanem mert amióta digitális fényképezőgépem van, a repnapokon állandóan fotóztam-videóztam, és mindig utólag jöttem rá, hogy a program nagy részét csak a gép keresőjén át láttam. A döntésnek köszönhetően rekord kevés képet csináltam: mind a statikus sor, mind a repülőprogram hiányosan lett megörökítve részemről... És mivel születésnapom jegyében édesapám vett nekem egy kopott katonai távcsövet, még a normálisnál közelebb kerültem a mindenféle dübörgő vasdarabokhoz, kit érdekelt az, amit a sokkal gyengébb zoomommal láthattam volna! Tisztára visszamentem gyerekbe, és jó volt :) Mindennek köszönhetően bár az időjárás elég rossz volt (de legalábbis repülőnaphoz nagyrészt kedvezőtlen), és emiatt a program is szétcsúszott, a szokásosnál jobban éreztem magam. Itt egy képes beszámoló azokról a dolgokról, amiket mégis lekaptam:

 
 
Kecskemét, 2010
Hivatalosan: a kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató, de ez túl hosszú címsorba :)

Küldöm a fentebbi, nyugtató jellegű videót "mindenkinek, aki szereti", illetve a gazdasági világ-úgynevezett-rendszer üzemeltetőinek és haszonélvezőinek, akiknek köszönhetően a több mint másfélszeresére nőtt törlesztőrészletem nagy eséllyel tovább fog nőni, hiszen már nem csak az amúgy is krónikus beteg forinthoz képest emelkedik állandóan a frank:

"Történelmi mélypontra került a forint a svájci frankkal szemben. A frank eddigi csúcsárfolyamát 218,98 forinton érte el az idén július elsején, ma délután fél három tájékán azonban egészen 219,07-ig erősödött a hazai valutával szemben. " / Index /

Szóval a videót nekik küldöm - őket meg a feslett erkölcsű felmenőik különféle testnyílásaiba. Mert az egy dolog, hogy egy közép-kelet-demenciai országban ki mit közösül el, de az anyag- és energiamegmaradás törvényszerűségeinek megfelelően biztosan lehet tudni, hogy semmiből nem lesz valami, ergo amikor zseléshajú brókerek és zsírosfejű örökösök boldogan koccintanak valahol:

"Négynapos veszteségsorozat után ismét emelkedéssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde vezető indexei." / Index /

Van, aki szerint mindegyik úgy sz*r, ahogy van, és van, aki összehasonlítgatja őket. Én utóbbi csoportba tartozom, ennek örömére összevágtam egy kétperces videót pár fontosabb alacsonypadlós tujáról. Basel, Genf, Amszterdam, Rotter...amszterdam, Bécs, Budapest. Jól megfigyelhető szerintem, hogy a svájci villamosok mennyivel kifinomultabb szín- és formavilágúak, mint mondjuk a bécsiek, még akkor is, ha ugyanarról a gyártóról van szó (illetve hát igazából a genfi Cityrunner (tudom: Flexity Outlook C) is Bécsben készült). Az viszont nem biztos, hogy kivehető, hogy a rotterdami Citadis belseje milyen műanyagorgia volt. Mintha csak cse'szlovák lett volna ;)

Közkívánatra megint repülős videó következik (Rocko, figyelem: ez nem a tegnapi bejegyzés!), a zajosabb fajtából: egy svájci, majd egy spanyol F-18-as után egy belga F-16-os illegeti magát a kecskeméti égen. A svájci gép gyors áthúzásánál ráadásul megjelenik az a jópofa, kúp alakú páraleválás, amit videókon már sokat láttam, de élőben még nem:

Több videó előreláthatólag majd akkor lesz, ha ráveszem magam egy képes beszámoló megírásához, nem akarom az összes patront előre ellőni...

Az olaszok remek sportgépeket csinálnak, csak valamiért teherszállítónak álcázzák őket. Azért a közönség így is megtapsolja őket :)

Ezen a repnapon kivételesen inkább nézelődtem fotózás helyett, mert nem csak utólag, a képernyőn akartam látni, hogy hol jártam. Kicsit videóztam is, hogy a hang és a feeling meg legyen örökítve. A lentebbi részletek néhány halkabb pillanatot mutatnak be. Sajnos azt nem sikerült felvennem, ahogy a C17-es megjelenésekor a szpíkerek valahol máshol voltak, a hangosbemondóban pedig a Rubint Réka-Schobert Norbert páros épp valami csoportos aerobic rekordot akart megdönteni, aminek keretében azt kiabálták, hogy "előről... hátulról... és előről... hátulról" (de lehet, hogy "jobbról... balról... és jobbról... és balról" volt). Ez valami egészen érdekes pillanat volt a magyarországi repülőnapok történetében :)

Közben gondolkoztam: lehet, hogy a pár pillanatra látható sivító karácsonyfa nem cseh, hanem svéd Gripen volt. Darab-darab...

A buszmérgezést elkerülendő gyorsan itt van pár kép gumikerekűnek csak bizonyos korlátok közt nevezhető masinákról.

An-26-os a ferihegyi skanzenből fotózva, kicsivel földet érés előtt. Már hogy az ő földet éréséről van szó :) Ez az a gép, ami sok repülőember szerint a leghatékonyabb eszköze a kerozin zajjá átváltoztatásának. Tökmindegy, szeretem a régi szovjet gázturbinák hangját akkor is.

Itt van egy kicsit korszerűbb LGT-s (ez a pár betű nem a zenei ízlést jelzi, hanem azt, hogy légcsavaros gázturbinája van neki is), tippem szerint egy Saab-340. Látszik az évtizedes korkülönbség a dizájnban (ő '83-ban repült először, az Antonov '69-ben), és nyilván a fogyasztásban is, na de neki még sokat kell öregednie ahhoz, hogy igazán meg bírjam kedvelni ;)

Közismert, hogy a buszokhoz csak kicsit értek jobban, mint a sajtkészítéshez, úgyhogy a közönség segítségét kérném a lentebbi képek kapcsán, melyeket egy belga közlekedésbaráttól kaptam. Mikoriak ezek a buszok? Magyar gyártásúak, vagy valami licensz? Mikor és miért kaptak új arcot, és miért nem mindegyik?