Amikor Mariannal az eső elől a mélygarázsba menekített öreg vasakat nézegettük Füreden, kicsúszott belőle, hogy szépek, szépek, de azért egy Jaguar E-Type még szebb lenne..! Aztán a következő állásban ott figyelt egy 1969-es Jaguar E-Type. Hasznosabb lett volna, ha inkább egy lottó ötöst kíván, de ez van, ezzel kellett dolgoznunk.

Ez a masina nem is autónak néz ki, inkább olyan, mint a harmincas évek versenyrepülőgépei: elkezdődik a motorral, aztán folytatódik a motorral, aztán még mindig tart a motor, és csak jelzés értékkel van ott az utastér. Pedig ez a hosszabbított, 2+2 üléses változat!

XJS-ben már ültem, de az egy szögletes valami volt ehhez a csepp alakú csodához képest. Mondjuk abból alig tudtam kikászálódni a 190 centimmel, szóval lehet, hogy ezt se rám szabták.

Őrületesen jó kontrasztot alkotott a fehér külsővel a belső (bőr)borítás!

A kormánykerék a burkolata ellenére valahogy komikusan spártainak hatott ebben a környezetben.

Fogalmam sincs, hogy tényleg szükség volt-e arra, hogy a sima motorháztető helyett az egész orrát fel lehessen nyitni, de az ilyen részletektől még érdekesebb a konstrukció.














Ez megy most