HamPLÓ

-> Ide kattintva elérheted az összes Égitársaság képregénykockát <-
(Lehet ám reklámozni mindenütt, meg belinkelni mindenféle oldalakra, blogokba;)

-> Ide kattintva elérheted az összes Égitársaság képregénykockát <-
(Lehet ám reklámozni mindenütt, meg belinkelni mindenféle oldalakra, blogokba;)

-> Ide kattintva elérheted az összes Égitársaság képregénykockát <-
(Lehet ám reklámozni mindenütt, meg belinkelni mindenféle oldalakra, blogokba;)

Tegnapi élménybeszámolóm viszonylag nagy lokális visszhangot keltett, ami persze nem meglepő, hiszen a postával időnként mindenkinek van dolga, és valamiért csak nagyon kevesen kerülnek ki pozitív élmények újdonsült tulajdonosaként ebből a találkozásból. Azt viszont egyes kommentezőkkel ellentétben nem hiszem, hogy ezeket a gondokat direkt keressük, illetve hogy arról van szó, hogy mi budapestiek el vagyunk kényeztetve, és mindenen csak sírunk. Nyilván majdnem mindenen sírunk :) de azért a negyven perces kényszerű helybentopogást hadd essen nehezemre wellness-programként megélni!

A kommentek közt visszatérő téma volt az elveszett küldemények nagy száma. Mivel több külföldi csomagküldő szolgálat nem is vesz fel megrendelést Magyarországra, ez aligha légbőlkapott dolog. Magam is megfigyeltem, hogy ha mondjuk régi vonatjegyeket vártam külföldről, kis alakú, vékony borítékban, az megjött, de ha CD volt a csomagban, akkor nagyobb esélye volt, hogy sose kerüljön elő. Nyilván tök véletlenül - vagy a postai raktárakban kimondottan CD-kkel táplálkozó rágcsálók élnek. Csak remélni tudom, hogy az, akihez a Jézus Krisztus Szupersztár első változata (Ian Gillannel), amit annak idején az Amazonról rendeltem, került, sok örömét leli benne! (Ne írja senki, hogy miért nem töltöm le a netről, mert nekem igenis szükségem van arra, hogy a konkrét lemez/borító ott legyen a kezemben... így teljes az élmény!)

Mindenesetre a levélcenzúra a jelek szerint még mindig működik: most karácsonykor édesanyám küldött egy adventi csokikalendáriumot Németországból. Megérkezett, de a pufiboríték a hátoldalán egy kis részen fel volt tépve: pont akkorán, amekkorán valaki megnézhette, mi van benne (például hogy érdemes-e elveszíteni?). Nem véletlen sérülésről lehetett szó, mert a sérült csomagot lecelofánozva küldik, elnézéskérő papírral, jegyzőkönyvezve - legalábbis eddig általában ez történt.

De a legfőbb szánalom, hogy emiatt Budapestről Budapestre is csak ajánlva érdemes bármit küldeni. A külföldi küldemények esetleges eltűnése a Posta szerint mindenki más hibája, nem az övék - de kire tudják kenni az itthoniakét? Tulajdonképpen ha a sima küldemény kézbesítésének semmi biztosítéka nincs, miért nem szüntetik meg? Nincs itt valami zavar a cégprofilban? Mert az, hogy "feladom, aztán vagy megjön, vagy nem", nem szolgáltatás, hanem lutri - az meg Magyarországon tudtommal a Szerencsejáték Zrt monopóliuma!

Megint szerencsém volt ajánlott küldemény átadása végett sorban állni negyven percet (de lehet, hogy negyvenöt volt). Eredetileg már tegnap este el akartam menni a hivatalosított papírárúért a nagy szürke házba, de láttam, hogy nem lehet beférni (kilóg a sor a sorbanállós teremből), hát inkább hazamentem. A reggeli újrapróbálkozás sem volt sokkal szerencsésebb: amikor odaértem, a sor még éppen nem lógott ki a folyosóra. Aztán már igen.

Természetesen a három ablakból csak kettő mögött ültek, de hát hétköznap reggel láthatóan nincs többre igény! A két működő ablak közül az egyik fölé két dolog volt kiírva ott zajló tevékenységként, a másik fölé ugyanaz a kettő, meg két másik. Ugyanakkor ezt csak az tudta elolvasni, aki már elég sokat állt a sorban ahhoz, hogy közel jusson hozzájuk - emiatt persze senki sem tudta, hova is kellene állnia. A két sor csak kígyózva fért el a kis helyen, és egy idő után már mindenki csak az egyikben állt, mivel egy férfiasan határozatlan úr úgy állt oda a két sor metszéspontjába, hogy az emberek automatice átterelődtek miatta. Ezt egy utánam húsz perccel érkező úr fel is ismerte, és gyorsan átállt eléje, amin annyira megdöbbent mindenki, hogy még rászólni is elfelejtettek. Mondjuk az is igaz, hogy az ember nem dzsungelharcot folytatni megy postára, pláne nem kora reggel.

Vicces csak az volt, hogy amikor a gyorsított eljárásban sorbaálló úr odaért az ablakához, rögtön azt mondták neki, hogy nem is oda kellett volna állnia, és hogy menjen át a másikhoz, az ott éppen kiszolgált(atott) paciens mögé. Így aztán az illető bár húsz perccel később jött, több emberrel előttem távozott. Lúzer vagyok, na. Meg mindenki, aki nem pofátlan - és ehhez a postai személyzet asszisztál, hiszen nyilván nem tudta volna a másik ablakhoz tartozó alkalmazott kiszolgálni őt, csak emez. Hiszen emennek amúgy se volt dolga: a sorbaállók tutujgatásán túl még egy nagy köteg borítékja is volt, amit folyamatosan pecsételgetett, ha éppen nem szóltak hozzá.

Nem volt szerencséje egy másik hölgynek sem, mert neki harminc perc sorbaállás után csak annyit tudtak mondani, hogy menjen haza, mert a postás éppen akkor próbálja újrakézbesíteni a csomagot. A rákövetkező nénit pedig átküldték egy másik terembe a postán belül, mert hát milyen jó is, hogy n+1 darab kis helyre van szétszórva minden. Tudom: miért nem olvasta el a feliratokat. Hiszen ő van a postáért, nem fordítva...

Csak azt nem értem, hogy amikor már az SZTK-ba is telefonon egyeztetett időpontra megyek (sorszámmal, nem várakozva negyed óránál többet), illetve amikor az összes díjbeszedőnél és közönségszolgálaton az ember számot húz, majd ülve várakozik; na szóval akkor a postán miért ez a szocreál domborműre illő sorbanállás van? És miért nincs olvasható betűmérettel kiírva, hogy hol mi van? És miért nincsen kordon, hogy ne legyen szabálytalan átjárás a sorok közt? És miért nem valami nagy hodályban van ez az egész? Kit érdekel, hogy száz évvel ezelőtt ide költözött a posta? Annyi kiadatlan iroda van a városban, mint egész Európában sehol másutt - ne csak biciklire költsön a Posta!

-> Ide kattintva elérheted az összes Égitársaság képregénykockát <-
(Lehet ám reklámozni mindenütt, meg belinkelni mindenféle oldalakra, blogokba;)
Ha szépen kéritek, akár még bannert is csinálok hozzá...

-> Ide kattintva elérheted az összes Égitársaság képregénykockát <-
(Lehet ám reklámozni mindenütt, meg belinkelni mindenféle oldalakra, blogokba;)
Ha szépen kéritek, akár még bannert is csinálok hozzá...

Csak én vagyok úgy vele, hogy tele van a hócipőm a tévéreklámokban használt zenékkel? Ezek jellemzően teljesen nulla "egyetemista zenék" (rosszul hangszerelt dalok rossz énekhanggal előadva), de annyit mennek, hogy ha a szomszéd szobában megy a tévé, késő estére a sok ismétlés miatt akkor is belemászik a fejembe a dallamuk. Ilyenkor csak azért nem mászom a falra, mert nekem kéne utána újrafesteni azt, ahhoz meg lusta vagyok :)

Utálom ezt a késő téli időszakot.

A röntgenlátásom miatt mindenütt csak gyulladt tüdőket látok!

Elfelejtettem körülnézni, mielőtt átmentem volna a síneken, ezért elütöttem egy vonatot. Megint magyarázkodhattam.