Az előző részben bemutatott vadonatúj "régi" épületek mellett természetesen vannak olyanok is Drezda belvárosában, melyek egykor nagyon modernnek, újszerűnek épültek, mára viszont elavultnak tekinthetők.
Ezek nagy része lakóház, melyekre szükség van (a rendszerváltással ott se járt együtt, hogy hirtelen mindenki kertesházba költözhessen), ezeknél a megoldás az itthoni panelprogram kinti megfelelője. De mi legyen a középületekkel? Például a Kultúrpalotával, ami félúton fekszik a régi és az új piac közt:
Tipikus szocmodern művház - azaz egy nagy téglatest, sok üveggel burkolva. Tulajdonképpen bárhol állhatna, senki nem venné észre; itt is csak akkor fog kilógni az összképből, ha mögé teljesen visszaépül a barokk óváros. Igazi érdekessége nem is maga az épület, hanem az oldalán látható mozgalmi falikép, melyet 2001-ben kulturális műemlékké nyilvánítottak:
Úgy sejtem, ez a mű nem feltétlenül segíti elő a kultúrház közkedveltségét, bár a jelek szerint a (kelet-)németek nem akarják a szocialista korszak minden jelét eltüntetni; például a gyalogoslámpák figuráinak esetében meg is harcoltak azért, hogy az ő "lámpaemberkéik" megmaradjanak kalaposnak, az európai szabványnak tekinthető kalaptalannal szemben:
Egyesek szerint a zöld figura leginkább dildót cipelő törpére emlékeztet, és hát tényleg :) Egyébként a sétáló figurás, kétlencsés gyalogoslámpa (a képen a harmadik, felső, - "jelzésváltás következik" - egy olyan kiegészítő, ami viszonylag későn került a képbe, akkor is csak opcionálisan) NDK találmány, Kelet-Berlinből indulva terjedt el a világban. Drezdában állítólag copfos kislányos figurájú lámpa is van valahol, de sajnos azzal nem találkoztam.
Most már sajnálom, hogy nem fotóztam őket, de a Zwinger közelében - tehát a legtörténelmibb belvárosban - is állnak tízemeletes panelházak, nem csak arányaikban a régi házakat idéző 2-3-4 emeletesek. Ezek egy része még nem lett felújítva, ennek köszönhetően szemügyre lehet venni, hogy errefelé kavicsok helyett csempével (vagy valami hasonlóval) burkolták a panelokat:
Forrás: X-Weinzar, de.wikipedia.org
Ami viszont elég furcsa a régi város újraépítéséhez képest: a Postplatz-on lebontottak pár szocialista kockaépületet, majd a helyükre építettek pár (kapitalista;)) kockaépületet.
A Postplatz 2004-ben (forrás)
Belülről persze biztosan érződik a különbség, de azért esztétikailag ez nem volt egy nagy upgrade. Mindeközben a tulajdonképpeni tér nagy része üres, semmi sincs rajta. Na jó, leszámítva egy szabadtéri zuhanyzót :)
A Postplatz 2010-ben, az új kockákkal (balra és középen hátul) és a "zuhanyzóval"
Levezetésképpen egy fotó az Újváros főutcájáról (sznoboknak: a Dresden-Neustadt-i Hauptstrasse):
Az "újváros" név nem az árnyas sétány mindkét oldalán felbukkanó néhány emeletes panelházaknak szól (melyeket a lombok miatt nem tudtam lefotózni), hanem a XVII. századi tűzvész utáni újbóli városépítésnek. Sajnos a második világháborúban ez az utca (ismét) elpusztult, és bár néhány régi házat helyreállítottak, azért alapjában véve egy szocialista középváros modern főutcáját láthatjuk itt. Ennek ellenére a zöld sétálóutca jelleg, no meg a panelházak közelmúltbeli felújítása miatt kellemes hangulatú hely, nincs vele semmi gáz. Sőt, szélessége miatt kellemesebb hely, mint a legtöbb nyugat-német sétálóutca. A távolban, a fák alagútjának végén egyébként Erős Ágost szobra, az "Arany Lovas" látható. Talán kitalálható ilyen távolságból is, miért ez a neve :)
Következő rész: a viharverte Drezda (MAJD!)
Ez megy most