A minap teljesen gyanútlanul várakoztam Örvényes közelében egy búzatábla szélén, hogy lefotózzam a Balaton túloldalán a Kőröshegyi viaduktot, amikor váratlanul egy szokatlanul csúnya mozdony rongyolt bele a képbe. Persze igazából nem ez történt, mert pontosan erre a vonatra várakoztam, hogy a fénysorompónál elkapjam, csak előtte csináltam egy panorámaképet is a tájról:

Nem akármilyen produkciót látunk a képen: a típus magyarországi munkába állásának ötvenedik évfordulója alkalmából augusztus 25-ig minden szombaton és vasárnapon egy-egy Nohab által vontatott vonatpár közlekedik Budapest és Tapolca közt!

A sorozatot a MÁV még 2000-ben kivonta a forgalomból, a szétvágástól megmenekült gépek némelyike nosztalgia forgalomban, mások alkalmi kitolóként, anyagoló-, néha tehervonatok élén dolgoznak, így a vontatójármű a pályafenntartás által annak idején alaposan felújított - és kicsit modernizált (gyorsabb lett, plusz villanyfűtést kapott) - M61,017, azaz A17,019, pontosabban 2761 017-9 lett.

Itt éppen a régi budatétényi megállóhelyen robog át a szerelvény, melynek első kocsija étkező-, a második pedig bicikliszállító kocsi. A ablakban lógó emberek vélhetően a mozdony hangját akarják elkapni, legalábbis nagyon gyanús, hogy a vonat elején sok van belőlük, hátrébb pedig kevés :) És itt el kell mondani, hogy a magukra adó vasútbarátok szerint a Nohabot utálni kell, mert a Nohab az túl népszerű, a Nohabot a nem-vasútbarátok közül is sokan ismerik és fotózzák, "kutyafejűnek" meg "turcsiorrúnak" becézik, tehát pfujj. Erre mondjuk én magasról teszek...

... sőt, a nagy elérzékenyülés közepette még új felfedezést is sikerült tennem: az M61-esnek nem csak szemből van "arca", hanem oldalról is. Ugye nem csak én látom a tágra nyílt szemeket, az orrot és a csodálkozva kitátott szájat? :)

Azt persze értem, hogy ízlésről nem érdemes vitatkozni, de az én gyerekkoromban speciel ez volt a legaranyosabb és egyben legdögösebb mozdony a magyar vasúton, világos, hogy megszerettem, akárcsak mások. Mit szerettünk volna, a teljesen tégla alakú Szilit? Az M63-ast, ami ugyan tiszteletet parancsoló látvány volt, de közben úgy nézett ki, mint aminek éppen le akar esni az eleje? Ráadásul a Nohabot a vasutasok is csak dicsérték, noch dazu ez a típus járt a Balaton felé: ő volt a várva várt nyaralások egyik résztvevője is, rengeteg kellemes élményünk fűződik hozzájuk!

De végül is mindegy, ki mit mond, én imádom ezt a mozdonyt, és örülök, hogy ismét van lehetőség menetrend szerinti forgalomban látni. Már csak azért is, mert teljesen lemaradtam a 2000-ig tartó üzemről fotózásilag; azt hittem, sose fogom Tapolcán körbejárni látni, most mégis van rá lehetőségem. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki azon dolgozott, hogy létrejöhessen ez az élő nosztalgia üzem; és persze KZsoci barátomnak a vonatfotózós-videózós túra megszervezéséért!