Szerintem kevesen tudják Berlinről, hogy mennyire a vizek városa. Persze nem annyira, mint Velence vagy Amszterdam, de azért így is keresztül-kasul lehet hajózni a bel- és külvárosait. A kelet-nyugati megosztottság idején mindkét oldalnak megvoltak a kikapcsolódást szolgáló tavai: keleten a Spree, nyugaton a Havel ágain (persze igazából a Spree is a Havel mellékfolyója, de ez már csak így szokott lenni a folyóknál).

A Wannsee, azaz az esetek 99%-ban ezen a néven emlegetett Grosser Wannsee tulajdonképpen csak egy nagy öböl a Havelen, de inkább egy zöld paradicsomnak tűnik - a Berlini Fal létezésének idején a nyugati oldal legnagyobb szabadidős tevékenységre alkalmas térségeként eme tulajdonsága jelentősen fel is értékelődött.

De most nem erről szeretnék mesélni, hanem arról, hogy a Gatow-i repülőmúzeumból a belvárosba tartva úgy döntöttem, átvágok a tavon. Korábban térképen láttam, hogy Alt-Kladow-ból a városi tömegközlekedésbe integrált komp jár át a Wannsee-i vasútállomáshoz, úgy éreztem, elérkezett az ideje annak, hogy kipróbáljam!

Az csak a parton derült ki, hogy óránként indul, és alig húsz perce ment el, de sebaj: beültem egy önkiszolgáló jellegű kerthelyiséges étterembe, és megebédeltem. A hajó pontosan érkezett - az eső sajnos szintén, de szerencsére hamar elállt :) A fantáziadúsan Wannsee névre hallható járművet se kívülről, se belülről nem tudtam összekeverni a Hapci motorossal. Úgy sejtem, a Dunán nem biztos, hogy ilyen könnyen mozogna egy ekkora serpenyő, mint itt, de valószínűleg valami hasonló hajó kellene ahhoz, hogy versenyképes vízi tömegközlekedés legyen Pesten.

Egyszer próbáltam Pesten közlekedési céllal hajózni az elmúlt húsz évben, akkor kerti műanyagszékeken ültünk, a személyzet egyik tagja pedig folyamatosan a felszállókat számolta, egy idő után pedig ha nem volt leszálló, nem is álltunk meg, mert többen nem fértek fel. Itt ilyen gond nem lett volna: 300 utas tartózkodhat egyszerre a hajón, ebből 152-nek ülőhely is jut. Ezen felül van 60 biciklirögzítő hely, a kiszállás pedig egy négy méter széles, hidraulikusan mozgatott csapóhídon történt, szóval az utascsere is elég gyors volt. Érdekelne egy hajózáshoz értő ember véleménye, hogy működhetne-e hasonló az itteninél nyilván erősebb sodrású és jobban hullámzó Dunán!

Engem ugyan lenyűgözött, a helyiek viszont nem örültek annyira, amikor az év elején szolgálatba állt ez a hajó, ugyanis elődeivel ellentétben neki nincs nyitott fedélzete, így elmarad a vízközeli élmény. Persze vannak sétahajók is a Wannsee-n, a fentebbi videón láthatunk is egyet.

És ez már a túloldal, innen pár perc séta a vasút. Érdekes utazás volt, nem éppen csúnya környéken - még ilyen időben is élveztem.