Úgy látszik, nagyon rákattantam az ikonikus német vasúti járművekre, mert most megint egy ilyen témájú bejegyzés következik, igaz, a rövidebb fajtából.

Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nincs olyan, hogy Wuppertal. Van egy rakat kisebb-nagyobb város egy hegyvidék völgyeiben elszórva, ezeket vonták össze ilyen néven 1929-ben. A főbb városrészek közt függővasút jár, a félreesőbbek közt busz, sok kilométer hosszan kígyózva át az őket elválasztó hegyeken. Aztán amikor az ember két völgy közt egy hegytetőn úgy gondolja, hogy ott biztos soha nem járt kötöttpályás jármű, a busz ablakán kinézve hirtelen egy vasúti motorkocsit lát:

Hazaérve persze utánaolvastam, és kiderült, hogy nem véletlenül került oda a jármű: 1988-ig itt egy egyvágányos mellékvonal húzódott, amin ehhez hasonló járgányok kanyarogtak; a vicinális a sok kanyar miatti dülöngélésről a "szambavasút" gúnynevet kapta. A vágány helyén ma bicikliút húzódik, a vonatra pedig ez az uerdingeni sínbusz emlékeztet. Szerintem aranyos.

„Uerdinger“ von Cornischong in der Wikipedia auf Luxemburgisch - Eigenes Werk, tranferred from lb.wikipedia; description page is/was here.. Lizenziert unter CC BY-SA 1.0 über Wikimedia Commons

A típus beceneve az eredetét mutatja: ezeket a motorkocsikat az Uerdingeni Vagongyár építette. Akinek nem ismerős ez a név: a cég düsseldorfi telephelye DÜWAG néven volt ismeretes, 1950 és 1990 közt ők gyártották a világ körülbelül legjobb villamosait. Később az egész vállalat DUEWAG néven működött, míg a Siemens fel nem vásárolta - manapság az ICE és Desiro motorvonatokat építik itt.

„Baureihe 798 752-2“ von Thomas Wolf (Der Wolf im Wald) - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 2.5 über Wikimedia Commons

Az egyszerű felépítésű egy- és kétmotoros motor-, illetve hajtás nélküli mellékkocsikból körülbelül másfél ezret gyártottak, részben Uerdingenben (ami egyébként Krefeld egyik külvárosa), részben más cégeknél, licenszben. Még fogaskerekű verzió is volt belőle! A hazai vasútbarátok elsősorban a szerb vasútnál használt, sinobusznak ("Šinobus") becézett verziót ismerik, ezek néhány évvel ezelőttig Szegedre is bejártak.

Ausztriában részben eredeti, részben helyben (a Jenbachernél és az SGP-nél) gyártott példányok közlekedtek. Közülük kettő a Semmering-vasút payerbachi szakaszán, a Schwarza-viadukt tövében pihen. Nem ismerem a történetüket, mindenesetre úgy tűnt, már nem üzemelnek büféként, csak úgy állnak ott. Ehhez képest persze nem is néztek ki rosszul - járhatnának valamelyik magyar mellékvonalon is, akár a Bzmotok, akár a szüneteltetés helyett :)