Annyiszor szóba került már Kelet-Berlin egykori büszkesége - és ma is élő jelképe -, az Alexanderplatz melletti tévétorony, hogy úgy érzem, megérdemel egy saját bejegyzést - nem csak építészeti, hanem történelmi szerepe miatt is. Az építmény létrejötte nem volt egyszerű szülés; gyakorlatilag annak demonstrációjaként is felfogható, hogy miért nem működhetett hosszú távon az NDK-nak nevezett agyszülemény.
Az 1952. december 21-én, Sztálin születésnapján megindult kelet-német tévéműsor (ami nem az első berlini televízió volt, hiszen 1934-ben a világ első ilyen adója, a Fernsehsender Paul Nipkow is itt működött) folyamatosan lépéshátrányban volt. Egyrészt nem akartak nagyon lemaradni az NSZK mögött, ahol 1950-ben kezdte meg adását a hamburgi NWDR tévéadása, másrészt viszont kedvezőtlen frekvenciákat sikerült szerezniük a frekvenciák nemzetközi felosztásánál: vagy sok apró adót kellett volna építeniük, vagy kevés nagyot.
„Bundesarchiv Bild 183-17697-0002, Berlin, Fernsehkamera bei Aufnahme“ von Quaschinsky, Hans-Günter - Lizenziert unter CC-BY-SA-3.0-de über Wikimedia Commons
Természetesen hamar rástartoltak a második lehetőségre, 1954-ben el is kezdtek építeni egy tornyot a Müggelbergén - melynek építését egy évvel később le kellett állítani, mert rájöttek, hogy 130 méteres magasságával zavarná a schönefeldi reptér forgalmát. A csonk ma is megvan, jól látszik rajta, hogy egy régimódi, szögletes alaprajzú tömb lett volna, a tetején toronyantannával. Mikor aztán nekiláttak az újratervezésnek, már képesek voltak a nyugatiakhoz hasonló, modern tornyok építésére, úgyhogy csak a megfelelő helyszínt kellett megtalálni hozzá. Mérések, számítások, és a lehetőségek figyelembevételével ez Friedrichshain lett volna - ekkor azonban a Berlini Fal felépítése annyira kimerítette az ország anyagi lehetőségeit, hogy el kellett napolni a beruházást.
A torony építésének kezdete - aki a mai környezetét ismeri, meglepődhet, hogy egyátalán lát régi épületeket a képen... Forrás: „196608a Ostberlin“ von Roehrensee - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons
Amikor '64-ben megint nekivágtak, nem finomkodtak, és rögtön a keleti belváros közepébe helyezték át a leendő tornyot, többek közt annak fényét emelendő - a Karl-Marx-Allee sztálinbarokkja ekkor már kevés volt az emberek lenyűgözéshez. Reprezentálni akartak, ha már egyszer nem sikerült a szocialista állam nagyságát jelképező felhőkarcolót építeni a háború után lebontott királyi palota helyére. A szakma ugyan erősen meg volt osztva a helyszín miatt, de ez a vezetést nem zavarta - legalábbis a keletit, mert a nyugat-berlinit ugyan zavarta volna (hiszen csak pár kilométerre volt a tegeli és tempelhofi repülőterek megközelítési folyosójától), de az meg nem számított.
„Alexanderplatz Stadtmodell 1“ von Foto von User:Alter jakob - Eigenes Werk. Lizenziert unter Public domain über Wikimedia Commons
A Német Szocialista Egységpárt (SED) Központi Bizottsága nemes egyszerűséggel előírta a torony építését, úgyhogy annak ellenére nekiláttak a környező városszövet lebontásának, hogy még az NDK egyes szervei is aggályosnak találták a dolgot - nem is kapta meg időben az építési engedélyt! Mi több, a lakóházak bontását kísérő kártalanítások idő előtt kiürítették a büdzsét, ami miatt egy időre leállították az építkezést. Politikai ráhatásra persze hamar újraindították, de a számos gikszer miatt nem tartottak ünnepélyes alapkő-lerakást, az építkezés költségeit pedig megpróbálták szanaszéjjel könyvelni, hogy ne látszódjon, mennyire túllépték a tervezetet.
„Bundesarchiv Bild 183-F0818-0022-001, Berlin, Fernsehturm, Bau“ von Koard, Peter - Lizenziert unter CC-BY-SA-3.0-de über Wikimedia Commons
Az alapozás 1965 augusztusában kezdődött, '66 októberére elérték a 100 métert, '67 júniusára pedig a betonmag teljes magasságát - eközben viszont még mindig nem tudták pontosan, hogyan is fogják megépíteni a "toronykosár" gömb alakú testét. Végül a torony mellett a földön összeállították, majd darabokban emelték a helyére. 1969. október 3-án (később ez a dátum másról lett híres) át is adták az épületet, bár a kiegészítő részek (belső terek, bejárati pavilon szökőkúttal) ekkor még nem voltak készen.
A torony, háttérben Nyugat-Berlin amerikai szektorának repülőterével, Tempelhoffal. Forrás: „Luftbild Berlin-Mitte 01“ von Olaf Tausch - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY 3.0 über Wikimedia Commons
A 368 méter magas tornyon 214 méteres középponttal trónol a Szputnyik formájúra tervezett gömb (szerintem egyébként erősen hasonlít az 1928-ban épített, majd tíz évvel később lebontott drezdai Gömbházra is), melyben 203 méter magasan zárt kilátó, egy emelettel feljebb pedig forgó étterem működik (állítólag be lehet állítani, hogy fél vagy teljes óra alatt menjen egy teljes kört). Bár a golyó vázához felhasznált acélt az NSZK-ból, a klímatechnikát és a lifteket pedig Svédországból kellett beszerezni, a torony felépítése így is technikai bravúrnak számított - akkoriban ez volt a világ harmadik legmagasabb szabadonálló építménye az osztankinói tévétorony és az Empire State Building után.
„Crosses of Berliner Fernsehturm and Berliner Dom“ von Tobi85 - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons
Állítólag a pártvezetőket csak az zavarta az átadás után, hogy a golyó felszíne a napsütéstől kereszt alakban csillogott - végül mégse tettek ez ellen, az emberek pedig Szent Walternak vagy "a Pápa bosszújának" nevezték a jelenséget. A torony ma is funkcionális létesítmény, ráadásul turistamágnes: több tízmillió látogatója volt az évek során. Ez, illetve jelkép jellege mentette meg attól, hogy komolyan elgondolkozzanak a lebontásán - ma műemléki védelmet élvez.
Keleti torony, nyugati kilátással. Forrás: „Fernsehturm Berlin view from inside 20070228“ von Sir James at [1] - Eigenes Werk. Lizenziert unter Public domain über Wikimedia Commons
Eredeti céljának megfelelően a torony gyakorlatilag mindenhonnan látszik a városból, így Berlin önképéhez pontosan úgy hozzátartozik, mint Budapestéhez a hegyek - nem véletlen, hogy ha egy filmben azt akarják érzékeltetni, hogy valami a német fővárosban történik, akkor "őt" mutatják. Ünnepekkor ki van világítva, a 2006-os foci VB idején labdává maszkírozták a gömböt; aki pedig fel akar menni, az vagy készüljön fel némi sorban állásra, vagy foglaljon előre helyet, mert sokan mások is fel akarnak menni!
Mivel még nem volt elég hosszú a bejegyzés, ide kellett biggyesztenem ezt a viszonylag torzításmentes képet róla ;) A bejárati pavilon formája ugyan rosszul öregedett, de a torony többi része elég lenyűgöző a mai napig!
Forrás: német Wikipedia, saját gyűjtés
Ez megy most