Tavalyi berlini sétáim kapcsán mutattam ezt a képet, az előtérben egyre magasabbra emelkedő vasbeton falakkal, háttérben pedig a jól ismert kelet-berlini tévétoronnyal:

Akkor azzal viccelődtem, hogy a beállítás hamarosan megismételhetetlen lesz, hisz a kupola el fogja takarni a tévétornyot. És persze tíz hónappal később tényleg ez a helyzet:

Persze egy vasbeton szerkezet zsaluzása meglehetősen gyorsan szokott zajlani, így inkább arról szeretnék írni, hogy mit is látunk pontosan a képeken.

Nos, ez itt a porosz királyok, később pedig a német császárok székhelyének, a Berlini Városi Kastélynak (Berliner Stadtschloss) az újraépítése. A végső formájában a XVIII. századra elkészült épületen a rákövetkező időszakokban csak kisebb változtatásokat eszközöltek, és bár alaposan megsérült a második világháborúban, konszenzus van arról, hogy az állapota miatt biztosan nem kellett volna lebontani. Mi több, az újjáalakult berlini szenátus tervbe is vette felújítását, el is kezdődtek a megőrző munkálatok, de az ország - és a város - két részre szakadása után ezekből nem lett semmi; az épületet kiürítették, bekerítették, majd 1950 szeptemberében Walter Ulbricht elrendelte teljes lebontását. Nem aprózták el: a robbantásokkal megtámogatott munkát 1951 márciusára be is fejezték; helyére felvonulási terület került, dísztribünnel.

„Bundesarchiv Bild 183-1986-0424-304, Berlin, Palast der Republik“ von Bundesarchiv, Bild 183-1986-0424-304 / Junge, Peter Heinz / CC-BY-SA. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 de über Wikimedia Commons

A jókora terület aztán a hetvenes években beépítették: hátsó részére került a Köztársaság Palotája (a nép nyelvén inkább "Erich (Honecker) lámpaboltja", esetleg "Volvográd" - az elvtársak szerették a svéd autókat), elöl pedig egy parkoló díszelgett. A rendszerváltás után persze már nem volt szükség a szocialista rendezvényközpontra, és amikor kiderült, mennyibe kerülne az azbesztszennyezést elhárítani, inkább lebontották. A helyét egy időre bezöldítették, de természetesen azonnal elindult a vita, hogy mi kerüljön oda. 

„Stadtschloss Berlin after restoration 3D mapping“ von Khalilov - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC-BY-SA 4.0 über Wikimedia Commons

A kérdés korántsem volt egyértelmű, mert a császári palota a német történelemnek egy nem feltétlenül pozitív időszakát idézte volna sokak szerint. Persze voltak, akik egy az egyben a régi palotát akarták visszakapni, mások viszont inkább valami újat, modernet, közösségit szerettek volna. Végül tulajdonképp mindkét oldal győzött: a Humboldt-testvérek - Wilhelm és Alexander - után elnevezett, múzeumként és kulturális rendezvényhelyszínként funkcionáló új épület a palota méreteivel fog elkészülni, és négyből három oldala meg fog egyezni az eredetivel!

Az eredeti kinézetet támogatók egy minta-homlokzatot is felállítottak, hogy további pénzügyi támogatókat szerezzenek - ők ugyanis nem csak úgy "a köz" pénzéből szeretnének hagyományőrzők lenni, hanem 80 millióval maguk is hozzá akarnak járulni az építési költségekhez. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne újságcikkekkel, pláne blogkommentekkel "harcolni" valamiért, aztán fizesse ki valaki más, nem? Hiába, nem tudnak semmit a németek! :-/ Mindenesetre az építtető - a német állam - már bele is számította a finanszírozásba a felajánlásokból érkező összeget.

„Le projet Humboldt-Forum (Berlin) (6087765939)“ von Jean-Pierre Dalbéra from Paris, France - Le projet Humboldt-Forum (Berlin) Uploaded by russavia. Lizenziert unter CC BY 2.0 über Wikimedia Commons

A most még csupasz tömb így fog kinézni 2019-re. Ugyanúgy nem látszik kívülről a vasbetonból semmi, mint a Várbazárnál vagy a Közraktárnál. Számos helyen folytak-folynak ilyen építkezések Németországban, a leglátványosabb példákat Drezdában látni. Összehasonlításként itt egy kép az eredetiről, a XX. század első feléből:

„Berlin Stadtschloss Luftaufnahme“ von Unbekannt - picture post card. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A villamosok, uszályok és járókelők által körbevett épületnek tényleg városias hangulata volt!

Érdekes volt a projekt promotálására szolgáló HumboldtBoxból is megnézni a dolgok állását - ez a perspektíva az épület elkészülte után nem lesz látható, a fura tornyocskát el fogják bontani.

Ez itt szemmel láthatóan egy kapu helye. Érdekessége, hogy már most meg lehet nézni, hogy fog kinézni, ha elkészül:

Ez itt az NDK Államtanácsának épülete, rajta a régi palota négyes számú kapujával. Talán meglepő lehet, hogy a szocialista államhatalom miért őrizte meg a feudalizmus egy darabját: a rendszer mitológiája miatt. A hagyomány szerint ugyanis Karl Liebknecht 1918-ban erről az erkélyről kiáltotta ki a (szocialista) köztársaságot! Az igazi köztársaságot - a weimarit - persze a Reichstagnál kiáltotta ki Philipp Scheidemann (délután kettő körül, miután értesült a császár lemondásáról), de a szintén szociáldemokrata Liebknechtet ez nem zavarta abban, hogy (négy óra körül) kikiáltsa a sajátját is, előbb a Lustgartenben, majd kicsit arrébb, a palota erkélyéről. Ez az esemény annak ellenére a német állampárt önképének alapja lett, hogy igazából semmilyen tartós hatása sem volt a történelem alakulására. A kapuzat persze nem teljesen eredeti, de vannak benne eredeti részek - érdekes lesz, ha a palotának ugyanaz a része duplán fog létezni, egymástól pár száz méterre!

2015. június 12-én megvolt a bokrétaünnep, bár természetesen még sok munka van hátra, mire átadható állapotba kerül a Humboldtforum. Viszont hátra van még valami a bejegyzésből:

... az épület hátsó, keleti fertálya. A nemzetközi pályázaton kiválasztott olasz tervező a negyedik - az NDK egykori kvázi középpontja, az Alexanderplatz irányába néző - oldalt modernnek álmodta meg, azaz nem csak építés közben néz ki úgy, mint egy irodaház, hanem készen is arra fog hasonlítani:

Ostfassade Ι East Façade © Stiftung Berliner Schloss – Humboldtforum / Architekt: Franco Stella mit FS HUF PG

Ez pedig sokaknak nem tetszik; az egyébként posztmodern építészként híres Stefan Braunfels be is dobta ötletként, hogy ezt az oldalt egyszerűen el kellene hagyni, és úgymond "nyitva hagyni" a palotát. Persze az előbbi képemet elnézve nem sok sikert jóslok az aláírásgyűjtésnek...

A számítógépes látványtervet elnézve egyébként nem tud nem beugrani ez a 2005-ös képem, amikor még a Palast der Republik hátsó fala állt ugyanitt. Érdeklődve várom a sztori folytatását!

Forrás: német Wikipedia, www.sbs-humboldtforum.de, www.berliner-zeitung.de és további weboldalak