Idén nem jártam repülőterekre fotózni - na nem azért, mert már nem érdekel a téma, de valahogy sose jött össze egyszerre a jó és a szabad idő, ráadásul az utóbbi években ritkán láttam igazán pörgő életet, ha mégis kijutottam valahova. Szerencsére a repülés azért utolért engem:

Köztudottan imádom az Ancsákat, azaz az An-2-eseket. Sajnos egyre kevesebb repül belőlük, idén mégis többször találkoztam velük, és ehhez semmi mást nem kellett tennem, csak kinyitnom az ablakot, és lekapni őket, amint éppen szúnyogirtó szert permeteznek.

Ez az Agusta 109N akkor repült át fölöttünk, amikor Porto Venere felé hajóztunk. Gyönyörű jószág - az olaszok nem csak sportautóból tudnak szépet és jót csinálni :)

Az olasz csendőr magyar kollégái a Lánchíd fölött egy MD 500-assal, az árvíz idején. Ez a típus nem annyira szép, de klasszikus: elődeivel együtt már ötven éve repül.

És még egy kukacbombázó, pár órával ezelőttről. A jobb alsó sarokban látható fehér pöttyre azt hittem a keresőben, hogy becsillogott a lencse, aztán amikor letöltöttem, jöttem rá, hogy a Hold az...