Nemrég a német egység-tolócsuklósok kapcsán említettem az Ikarus 284-est, akkor jöttem rá, hogy a weboldalaimon elszórva van csak pár kép a típusról, úgyhogy most egy helyre pakolom őket, hogy legközelebb könnyen linkelhető legyen :)

Már ránézésre is látható, hogy ez a gép más, mint a sima 280-asok - bár az Etele tér látványához szokott ember könnyen azt hihetné, hogy csak a légrugók eresztettek le :)

Alapvetően a 280-as és 435-ös közti átmenetről van szó: hosszabb, mint előbbi, padlója pedig alacsonyabb. Utóbbi azért volt lehetséges, mert a motor már nem az első rész közepén, hanem a hátsó részben kapott helyett. Mára ez az elterjedtebb megoldás, de a nyolcvanas években meg kellett oldani számos ezzel kapcsolatos problémát, például hogy a hátulról tolás miatt ne bicskázzon be a busz.

A hajtás miatt a hátsó rész hosszabb, de szűkebb is - vélhetően a túlterhelés elkerülése végett pakolták tele székekkel (ha nem lenne ennyi szék, az azonos területen álló utasok nagyobb súlyt jelentenének).

Ilyen kocsi a BKV-nál csak prototípusként jár a nyolcvanas években (BX 55-11), de a kétezres évek közepén egy alvállalkozó révén ismét felbukkant: a Pécsi Tömegközlekedési Társaság egykori BPV-140-ese eleinte Csepel környékén tűnt fel, még eredeti színeiben.

A sok plusz szellőzőnyílás valahogy buhera jelleget kölcsönzött a busznak, igaz, e téren a csukló gumiharmónikáját védő tetőcske vitte a prímet :)

A négyes metró építése, és a Szabadság híd felújítása kapcsán elvágott 47-es villamos pótlására átfestették (ragasztották?) a kocsit, így a legtöbben észre se vették, milyen exótával van dolguk. Ezen a fotón azért érzékletesen látszik az alacsonysága.

A járgány csak 18 centivel volt alacsonyabb padlójú a 280-asoknál, de valahogy nagyobbnak tűnt a különbség. Persze lehet, hogy csak a kocsiszekrény eltérő arányai miatt.

A netes adatlapok szerint ugyanannyi állóhely mellett több ülőhellyel rendelkezett, mint az előd típus, de  kevesebbnek érződött...

... ez az ablaknak háttal ülés pedig teljes bolondságnak tűnt. A legemlékezetesebb élményem persze nem ez volt, hanem az amikor az egyik út során végig úgy éreztem, hogy kipufogó helyett bepufogót szereltek rá, úgyhogy jó érzés volt leszállni róla - igaz, ez akkoriban nem volt ritkaság. Úgy hallottam, az alvállalkozó a villamospótlás végével a forgalomból ugyan kivonta a kocsit, de nem adta/bontotta el, hanem félretette megőrzésre. Ha ez tényleg így van, az jó hír, de a mindennapi forgalomból azért nem hiányolom :)