Több bejegyzést is azzal indítottam mostanában, hogy "a berlini közúti vasút 150. születésnapja kapcsán próbáltam/fotóztam/videóztam ezt meg ezt" - legfőbb ideje, hogy konkrétan megmutassam a nagy eseményt. A most következő két oldalon a régi síndöcögényeké lesz a főszerep - de azért egy kicsit egy modern remizbe is benézünk:
A berlini közúti vasúti közlekedés 150. születésnapja
Nosztalgia metróval és nosztalgia villamossal a nosztalgiaözönbe
Mielőtt valaki beleköt: a szövegben többször is szereplő "közúti vasút" hivatalosan használt szókapcsolat arra, amit a köznyelvben csak körülírni tudunk: városi környezetben működő ló- vagy gépi vontatású utasszállító vasút. A gépi vontatás manapság természetesen legtöbbször a villamost jelenti, de nagy általánosságban lehetne gőz-, nátron- vagy sűrített levegő üzemű, tehetetlenségi erőtárolós, kötélvontatású, és még ki tudja, mi minden. Sőt, tulajdonképpen ló helyett szarvasmarha, de akár ember is vontathatná a síndöcögényeket, tehát igazából nincs normális szavunk rá - az ugyanis világos, hogy a közúti vasút a strassenbahn tükörfordításaként jöhetett létre. Egyébként a berliniek nagy részének a strassenbahn szó is túl hosszú, és csak tram-ot mondanak helyette :)
Ez megy most