Mostanában nem sok időt töltök blogolással, aminek van pozitív oldala is, például ma végre meg tudtam nézni a Nolan-féle Batman-trológia harmadik részét. A háromból SZVSZ még ez volt a legértelmesebb, de a legjobb Batman még így is a How It Should Have Ended egy ideje saját életre kelt szkeccseiben szerepel. Ez a csapat eredetileg arról csinált animációkat, hogy hogyan lehetett - vagy kellett - volna egy-egy filmet befejezni... aztán egyszercsak kitalálták a Superhero Cafét, ahol legtöbbször Superman és Batman beszélget egymással, jellemzően valami aktuális zsánerfilmre reagálva.
Persze bármiről is van szó, bárki is jön látogatóba, a Bosszúállóktól kezdve Hangyaemberig (csupa olyan film, amit nem láttam, és jól is van ez így), a vége mindig az, hogy a/ Batman azzal próbálja felszedni a csajokat, hogy megkérdezi őket, akarják-e tudni a valódi kilétét b/ Batman kijelenti, hogy ő a király, "mert ő a Denevérember". Ahogy Christian Bale rekesztett hanggal betmenkedett a filmben, végig azt vártam, hogy mikor fogja végre ezt mondani - sokkal szórakoztatóbb lett volna, ha engem kérdeztek :)
A filmecskék készítői amúgy pontosan akkora nördök, mint az ember sejti - egyszer még a Doktor is beugrott egy kávéra Clarkhoz és Bruce-hoz. És Batmannek igaza van, vissza kellett volna mennie Amy-ért :) Ja, és ahogy az a képregények világában kötelező, a Szuperhős Kávézó drámai ellentéte, a Gonosztevő Kocsma is megnyitott:
(Mondjuk akármennyire is cinkezem a szuperhősös műfajt, a végén csak az az igazság, hogy minden jel szerint szuperhősös rajzfilmeket nézek már legalább egy órája :)
Ez megy most