Amennyire lelkes voltam az ötvenedik életképes beszámoló elkészültekor, olyannyira nem volt kedvem nekivágni az ötvenegyediknek. Igazából mostanában eleve csak tizedannyit fotózok, mint a régi szép időkben, ráadásul más dolgom is akad... aztán persze csak nekiálltam, mert miért pont 17 év után hagyjam abba?
Életképek 51, I-II.
A Fényvillamostól az "Osztyapenkó" nyomainak végleges eltűnésén át a 86-os megszűnéséig, és a Fonódó elindulásáig
Ezzel együtt érdekelne, hogy szerintetek mennyire lenne gáz, ha az eddigi formátum helyett valami Arles-szerű megoldást választanék a jövőben. Irtó macerás majdnem mindent kézzel csinálni...
Ez megy most