Amikor múltkor Zemplénben jártunk Mariannommal, nem bírtam ki, hogy ne nézzük meg a Pálházi Állami Erdei Vasutat. Első ránézésre átlagos keskeny nyomtávú turisztikai vonalnak tűnhet, a története viszont érdekesebb a szokásosnál.

Az üzem meglehetősen régen, 1888-ban indult, 700 mm-es nyomtávon: az üres kocsikat lovak vontatták fel az erdőbe, a megrakott kocsik ezután "maguktól" (fékező azért kellett hozzájuk:) gurultak vissza a pálházi fűrészüzemhez. A vonalat 1901-ben meghosszabbították, nem is akárhogy: alagúton haladt át a kőkapui vadászkastély alatt.

Bár a XX. század első évtizedében kipróbálták a gőzvontatást, hamar visszatértek a lovakhoz, és csak a negyvenes évek végén jelent meg ismét a gépi erő. Időközben azonban - egészen pontosan 1924-ben - megjelent egy másik kisvasút is a környéken: a Hegyközi Kisvasút Sátoraljaújhely - Füzérkomlós vonala.

A meseszép réteken, tisztásokon áthaladó iparvasutat a második világháború után 760 mm-esre építették át, 1958-ben pedig megindult rajta a személyforgalom. 1980-ban megszűnt a Hegyközi Kisvasút, ami az erdei vonal forgalmát is visszavetette; ekkor üzemszünetet rendeltek el. A döntés szerencsére nem volt végleges: 1989-ban újraindultak, 1996-ban pedig Pálháza központjáig hosszabbították a síneket - a Hegyközi Kisvasút egykori nyomvonalát használva!

A látogatással szerencsénk volt: megérkezésünkkor még vigasztalanul esett az eső, de amint elindultunk felfelé, elállt, odafent pedig már a nap is sütött! Ahogy látható, Kőkapu megállóhelynek van némi "meseországos" beütése, simán lehetne Ausztriában is :)

Felfelé vígan pöfögött a jó öreg C50-es, lefelé viszont nagyrészt csak gurultunk, miközben a jegyvizsgáló a kéziféket kezelte. Be kell valljam, eredetileg nem tudtam, mire számítsak, mennyire fog tetszeni ez a kisvasút, de nagyon bejött!

Forrás: wikipedia, kisvasut.hu