Valaki a múltkor azt írta kommentben, hogy "Róma unalmas", amin azóta se tettem túl magam. Persze lehet, hogy én voltam túlságosan Róma-mániás gyerekkoromban, de szerintem ha sokkal több időm lett volna, akkor is mindig találtam volna valami néznivalót itt.

Például hol másutt fordulhat elő az emberrel, hogy bemegy egy mellékutcába, és egy onnan nyíló mellékutcában egy négyoldalú ókori diadalívet talál? :) Rendben, ez eléggé a régi város központjában volt, csak oda akarok kilyukadni, hogy útiterv nélkül is mindig belebotlottunk valamibe, amin le lehetett döbbenni.

Talán csak a Circus Maximus volt csalódás, hiszen az ma nem több, mint egy kutyafuttatónak kinéző bemélyedés a Palatinus domb szomszédságában. Úgy kétezer éve kicsit urbánusabb környék volt ez...

... a palotadomb oldalában a romok például ma is magasabbra emelkednek, mint az átlagos budapesti házak.

És amikor az ember épp nem az ókori emlékekben lubickol, véletlenül rátalál például egy XIII. századi lakótoronyra....

Sőt, még az is bejött, amit nem hittem volna: a Spanyol Lépcső. Azt gondoltam, ez csak egy barokk lépcső egy templom tövében, ...

... aztán kiderült, hogy nincs ennél jobb hely az egésznapos kutyagolást kipihenni, főleg naplemente idején :) Nincs belépő, nem kell semmit venni, egyszerűen leülsz, és pihensz, miközben átgondolod, mi mindent láttál aznap. Pesten is elkélne egy ilyen lépcső...