Tavaly nyáron kétnapos felvidéki túrára mentünk egy cimborával, elsősorban "hiányzó" (eddig általunk be nem utazott) vasútvonalakat megcélozva. Az első nap Besztercebányáig (Banská Bystrica) jutottunk, másnap hajnalban pedig a hegyeken (az a vonal is megérne egy bejegyzést, de olyan jól elbeszélgettünk, hogy elfelejtettem fotózni/videózni) és a Túróci-medencén át a Vág völgyéig, ahol Zsolnán (Žilina) meg is álltunk egy kicsit.

By Vojtěch Dočkal - Own work, CC BY-SA 4.0, Link

A zsolnai nagyállomás a Kassa-Oderbergi Vasútnak köszönheti létét, amely 1870-ben érkezett a városba, de a ma használt épület későbbi: 1939 és 46 közt húzták fel. Kívülről nem sokat mutat (pedig én igazán szeretem a téglaburkolatú építészetet), bent viszont meghökkentő látvány fogadja az utast:

A várócsarnokot ugyanis festett üvegablakok díszítik, melyek környékbeli területeket (Liptó, Zsolna, Csicsmány, Kiszuca és Árva) mutatnak be, azok népviseletei által. Körülöttük viszont modern/szocmodern minden:

By Guillaume Speurt from Vilnius, Lithuania - Stained glass in Žilina., CC BY-SA 2.0, Link

Az összhatást a hatvanas években elhelyezett fém domborművek egészítik ki. Érdekes hangulata van az egésznek!

De persze nem ebben a blogban lennénk, ha nem mutatnék pár vonatot is. Ez a mozdony elsőre ismerős lehet a párkányi vasútvonalról, mégis kicsit más: a hozzánk is bejáró, "Gorilla" becenevű szlovák mozdonyok ugyanis az egykori Csehszlovákiában használt mindkét feszültséggel, tehát 25 kV váltakozóval és 3 kV egyennel is tudnak működni, ezek a cseh gépek viszont csak utóbbival. És ide elég is ez, hiszen a volt kettős állam északi felén járunk, ahol egyenárammal villamosítottak (délen, tehát Pozsony és Párkány felé viszont a nálunk is használt váltakozóval - bővebben itt). A 150-es sorozat a "Banán" becenevet viseli, valószínűleg eredeti festése miatt.

Zsolna fontos vasúti csomópont, hiszen Pozsonyon kívül Csehország (Bohumín) és Lengyelország (Zwardoń) felé is tovább lehet innen menni. Komoly a teherforgalom, ezért az állomásról keletre (a KIA gyár szomszédságában) egy látványos teherpályaudvar működik, de a jelek szerint itt az állomáson is tolatgatnak; ottjártunkkor konkrétan egy 742-es sorozatú "Kocúr". Ez a típus magántársaságok színeiben Magyarországon is gyakran felbukkan.

A szokásos kockamozdonyokon kívül (figyeljük meg, hogy az egyenáram egyenletesebb felvétele érdekében, pontosabban az áramszedő-munkavezeték kapcsolat  túlmelegedésének elkerülése végett mindkét áramszedő fel van engedve) egy érdekesebb járművet is láttunk: a Leo Express magánvasút FLIRT-jét. De ezek nem az itthoni, elővárosi-helyközi forgalomra berendezett FLIRT-ök, hanem a hosszú útvonalakra tekintettel kényelmesebb utasterűek, plusz van rajtuk premium és business osztály is - viszont a kevesebb számú ajtó csak egyszárnyú, tehát az utascsere lassabb.

És itt a kötelező videó! A villanymozdonyokon kívül vonali dízelek is előfordulnak errefelé, mert például a besztercebányai vonat nem vált rögtön Ruttkán - ahol már van felsővezeték - mozdonyt, hanem egészen idáig Búvárral jön ("madzag alatt"). Ezen felül Töfi, a tolatómozdony is felbukkant, de ő már régebben megkapta a saját különbejáratú bejegyzését.

Na jó, itt van még egy videó, a már említett gépcserével: megjöttünk Búvár vontatással. Nemsokára a dízel leakadt, helyére egy cseh Banán érkezett, és a vonat vele ment tovább Csehország felé. Persze ez nem különlegesség, hisz itthon is vannak gépcserés vonatok, csak az "idegen" gépek miatt itt érdekesebb a művelet :)