Nemrég mutattam egy szép piros villamost Bécsből, és említettem, hogy azt eredetileg a Stadtbahnra építették. A német "Stadtbahn" szó csupán "városi vasutat" jelent, és ezt egyes helyek egymástól eltérő tartalommal töltötték meg. Berlinben a Stadtbahn egy konkrét, a belvároson kelet-nyugati irányban átvágó vasútvonal. Nyugat-Németországban ugyanez a szó a XX. század második felétől a metró, a HÉV és a villamos tulajdonságait egyesítő közlekedési eszközt jelentett. Bécsben pedig egy 1898 és 1901 közt átadott gőzvontatású vasutat, amit viaduktokon, bevágásokban, folyók mellett, a rakpart oldalában és alagutakban vezettek, hogy függetlenítsék a közúti forgalomtól.

A gőzüzemű Stadtbahn hálózata. Készítette: User:My Friend - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, Hivatkozás

A fentebbi térképen látszanak az egyes vonaltörzsek: a Bécs folyó mentén futó Wientallinie, a Duna-csatornával párhuzamos Donaukanallinie, a belvárost körbeölelő Gürtel nyugati felére épített Gürtellinie, és az elővárosi Vorortelinie. Aki járt már az osztrák fővárosban, az felismerheti, hogy ez a hálózat átfedésben van a mai metróhálózat bizonyos vonalaival: a Bécs folyó és a Duna-csatorna mentén az U4-es közlekedik, a Gürtelen pedig az az U6-os. A kékkel jelzett vonal a kivétel, abból ugyanis nagyvasút lett: az S45-ös S-Bahn.

Von unbekannt - http://www.bildstrecke.at/Alle/Images/detail/16339?page=2&filter=Stadtbahn&filterCategory=Alle, PD-alt-100, Link

Mint említettem, a Stadtbahn gőzvontatással indult, ám az első világháború végére a forgalma jelentősen visszaesett, az üzemeltető államvasút pedig szénhiány miatt a hálózat nagy részén leállította a közlekedést. Mi több, a helyzet rendeződése után se nagyon akarta újraindítani.

Von Autor unbekannt - https://www.sedlacek-modellstrassenbahnen.at/literatur/t&m%20_2015_02.pdf, Gemeinfrei, Link

1924-ben végül a város vette át a vasutat. Bár eleinte abban gondolkodtak, hogy a villamoshálózat részévé teszik, végül megtartották a mindentől elzárt jelleget, csak egyetlen járat, a 18G járt ki a városi utcákra egy időben. Még ugyanabban az évben nekiláttak a villamosításnak, járműnek pedig a budapesti HÉV-ek gyakorlatához hasonlóan villamos jellegű motor- és pótkocsikat vettek, melyek a városban használtaknál hosszabb, légfékes szerelvényekben közlekedtek - ez lett az N, illetve az n és n₁ típus.

Átépítés közben: tessék megnézni a metró harmadik, áramvezető sínjét középen! Von TARS631, Attribution, Link

Az ötvenes-hatvanas években a favázas N, n és n₁ kocsikat (a bécsi nómenklatúrában a nagybetű motor-, a kicsi pótkocsit jelent) acélvázas N₁ és n₂ kocsikká építették át. Ez tulajdonképpen a Stadtbahn túlélését garantálta csak: egy-két évtizedre ugyan meg volt oldva a gördülőállomány kérdése, de különösebb színvonalemelés nélkül. Addig ki lehetett találni, mit szeretnének hosszabb távon!

A Karlsplatz '78-tól: Heiligenstadt felé már metró jár (jobbra), Hütteldorf felé még Stadtbahn (balra). Von TARS631, Attribution, Link

A hatvanas évektől kezdve a politika Bécsben is a nehézmetróban látta a jövőt (egyébként helyesen). Ez részben egy új vonal - a mai U1 - építését jelentette, részben a meglevő eszközök újrahasznosítását. Az U2-es belső szakasza például eredetileg villamosalagútnak épült, érezhetően szűkek is az állomásai emiatt! A másik aranytartalék a Stadtbahn volt, pontosabban a Donaukanal- és a Wientallinie: '76-tól kezdve előbb az előbbit építették át szakaszokban U-Bahnnak, majd '78-tól utóbbi is sorra került, szintén szakaszokban.

A mai U4 Ober St. Veit állomása az átépítés alatt. Von TARS631, Attribution, Link

Ez az időszak rendkívül érdekes lehetett, hiszen a munkálatok során ahol csak lehetett, fenntartották a forgalmat, így az állomásokat az utasok feje fölött építették át, helyenként pedig már a metró harmadik, áramvezető sínje mellett jártak a régi szerelvények! Végül 1981-től már csak a Gürtelen és az 1991-ben felhagyott felső összekötő szakaszon (Verbindungsbogen) közlekedtek Stadtbahn-szerelvények.

Ezen az 1979-es filmen az átalakulás időszakát láthatjuk: még hurokban fordulnak a szerelvények a végállomáson, az utazási élményt kéttengelyesek biztosítják, a megállók pedig sötétek és elég koszosak. A végén aztán megjelenik a tiszta és modern U-Bahn...

Balra még egy régi szerelvény, jobbra már egy új a Burggasse-Stadthalle megállóban. Von TARS631, Attribution, Link

Ahogy írtam, a Gürtel-vonal még egy ideig megmaradt, de a nyolcvanas évek közepén nekifogtak itt is az átépítésnek. Ami érdekes, hogy itt nem harmadik sínes nehézmetrót építettek, hanem megmaradt a felsővezetékről működő, villamosszerű üzem, csak korszerűbb járművekkel, melyek folyamatosan váltották le a régi szerelvényeket.

Dízelvontatású különjárat 1982-ben a Vorortelinién. Von TARS631, Attribution, Link

Van még egy kakukktojás: a térképen kékkel jelölt Vorortelinie nem szerepelt Bécs terveiben, ezért azt nem vették át; emiatt itt megmaradt a gőzvontatás. 1932 után a vonal egy időre leállt, majd csak csökkentett forgalom zajlott rajta. Az 1950-es évektől még rosszabb lett a helyzet: csak a teher- és a máshonnan ideiglenesen ideterelt forgalom használta a síneket, egyes állomásépületek állapota pedig döbbenetesen leromlott. Végül a nyolcvanas években elindult a villamosítással egybekötött rekonstrukció, és 1987-től a ma is itt közlekedő S45-ös járaté lett a pálya. Valahol ez volt a régi Stadtbahn vége (vagy az, amikor '89-ben a Gürtelliniét átkeresztelték U6-nak), de mindenképpen minőségi volt a csere. Az, hogy az egykori hálózat nagy része ma is használatban van - helyenként módosított, helyenként meghosszabbított formában -, azt mutatja, hogy a tervezők nem végeztek rossz munkát a XIX. század végén!

Források: német Wikipedia, wiki.stadtverkehr.at