A múltkori nosztalgiázás után megint adtam magamnak pár percet, ezúttal arra, hogy hány mozit és filmet tudok felidézni magamban nagy hirtelen. Nyilván sok moziban jártam, de melyikekhez fűz felejthetetlen élmény?

Az egyik legemlékezetesebb hely örökké az Új Tükör Klubmozi marad számomra, ahol a Jedi visszatért láttam. Nem a bemutató körül lehetett, ha már ilyen kis helyen adták, de nekem ez volt az első Csillagok háborúja rész, amit láttam is, nem csak olvastam - de erről már írtam korábban. Mindenesetre you never forget your first Darth Vader :) Jóval később aztán itt láttam először a Trainspottingot és a Macskajajt is.

Másodiknak legyen valami magyar: néhány évvel korábban a Corvinba vittek el anyuék, az Illés-Fonográf-Koncz-Tolcsvay-féle Koncert filmre. Imádtam az egészet, a hatalmas, villogó ILLÉS feliratért különösen odavoltam, többször is lerajzoltam utána :) A Corvin érzésem szerint az egyik legfontosabb mozi volt a városban, az átlagosnál sokkal jobb hanggal, hatalmas vászonnal. Az E.T.-t anyai ági nagyimmal láttam ugyanitt - a frász jött rám attól a jelenettől, amikor Elliott először látja az űrlénnyt, ekkora vásznon, ilyen hanggal! A rendszerváltás után aztán - az immár soktermes - Corvin lett a haveri kör alap mozija, 1997 és 2001 közt nagyjából mindent itt láttam először. Vagy másodszor. Vagy sokadszor.

Nagymamáink a nyári szünetben sokszor vittek bennünket moziba, hogy legalább 2-3 órán át csendben maradjunk :) A nagykörúti Mátra Gyerekmozi kimondottan ilyen célra szolgált, itt csak gyerekfilmek mentek, úgyhogy majdnem bármikor be lehetett esni oda. A Sandokan filmért - eredetileg ugye tévésorozat volt, csak összevágtak belőle egy moziváltozatot - viszont egészen a kelenföldi Olimpiáig el kellett mennünk, ami nagyiéktól nézve pont a város másik vége volt. Az Olimpia baromi jó helynek számított a nagy vásznával, és a vetítőterem Vasarely-t idéző dizájnjával. Mivel - az otthonunktól számítva - a kerületben volt, sokszor jártunk ide, itt láttuk a Nagy durranást, a Vissza a jövőbe 2-t, és még valószínűleg (legalább) egy tucat másik filmet.

A Corvin mellett a másik komoly filmszínház, ahová ünnepnek érződött elmenni, a Vörös Csillag volt. Ez a hely tényleg nem mozinak, hanem színháznak tűnt! Nem tudom, mikor jártam itt először, de nagyon megmaradt bennem a Flashdance megnézése. Lehet, hogy ma már bénának ítélném, de akkor nagyon jónak tűnt a hang, csak úgy dübörögtek a film betétszámai! Ugyanitt láttam először a Házibulit, a Macskafogót, a Kincs, ami nincset, és jóval később, amikor már (újra) Apolló néven futott, a Batmannek azt a folytatását, amiben Jim Carrey is szerepelt. Az utóbbi címét természetesen ki tudnám guglizni, de nem érdemli meg az erőkifejtést :)

És ha már Batman: az első, Tim Burton-féle filmet a Május 1-ben láttam. Sok másik mozihoz hasonlóan ez a hely építészeti alkotásként is érdekes volt, nem csak egy nagy terem volt egy kis pénztárral a bejáratnál.

Pedig volt olyanból is rengeteg, például az Alfa. Ez konkrétan a Ludovika lovardája volt eredetileg, ennek megfelelően nem igazán volt alkalmas mozinak. Viszont itt láttuk apai ági nagyimmal és unokatesómmal a Kicsi kocsi újra száguldot, ami gyerekként nagyon tetszett!

Ennél jóval több mozi is eszembe jutott (folytassam esetleg a bejegyzést?), de inkább befejezném a felsorolást, egy jóval későbbi élménnyel, a Duna Plaza mozijában. A kilencvenes évek végén rengeteget jártam ide, de a legemlékezetesebb vetítések mindig ugyanarról a filmről szóltak: az Ál/arcról. Egy filmmániás barátommal sok premieres filmet megnéztünk itt, csak azért, hogy utána átbeszéljük, mi volt jó bennük, és mi nem működött. De tényleg olyanokat is, amiket magamtól meg nem néztem volna, pl. a Spice Worldöt. És nem kell röhögni, döbbenetes mennyiségű tehetség szerepelt az említett opuszban - gondolom azért, hogy a főszereplők tehetségének hiányát leplezzék :) Viszont az Ál/arcra direkt jöttünk vissza, újra és újra. Travolta és Cage, a két szuperpozőr az ultralátványosságra törekedő rendező, John Woo filmjében - mit mondjak, nem az életszerűsége, hanem inkább a monumentalitása miatt szerettük. De csak nagy vásznon, nagy hanggal - monitoron, tévén nem ugyanaz!  Ja, és természetesen a feliratos változatról van szó. A szóban forgó barátom egyébként most lesz húsz éve, hogy itt hagyott bennünket, úgyhogy ez a bejegyzés neked is szól, Cs ügynök!

Biztos másnak is vannak hasonló emlékei, elő velük! Kinek melyik mozi volt a kedvence, és ki hol látta a kedvenc filmjét?