Relatíve gyakran szerepelnek kedvenc svéd mozdonyaim a blogban, de bevallom, nem mindegyiket szeretem egyformán, egy ideje ugyanis ő a kedvencem:

Amit itt fentebb Tapolca előtt látunk, az ugyan nem teljesen a 2000-ig használt festési séma, de nekem akkor is ez a szín tartozik a típushoz. Kiskoromban ugyan még láttam csíkos Nohabokat, de bárhogy számolom, ez a vérnarancs (vagy piros? mindegy, még mindig színtévesztő vagyok!) festés tovább volt használatban, mint a korábbi. A csíkosak 1963-tól 1980 körülig jártak (aki pontos dátumot tud, írja meg!), a narancsok 1980 körültől (nem egyszerre festették át az összeset) 2000-ig. Ehhez képest a sorozat forgalomból kivonása óta mindenki a csíkos festést isteníti, mintha csak az létezett volna. Néhány éve még az addig szintén narancs 006-ost is átfestették, valami soha nem létezett csillaggal az elején. De miért? Értem, hogy az M61-esek csíkosan mutatkoztak be, illetve talán úgy hasonlítottak leginkább a Vasfüggöny mögül elérhetetlennek tűnő amerikai mozdonyokra, de érthetetlennek találom, hogy a hat (!) működőképesen megmaradt MÁV-os Nohabból (001, 006, 010, 017, 019, 020) csak egyetlenegy viseli ezt a színt, ráadásul az is egy kísérleti séma részeként, amit nem sokáig használtak! Ha ez valami politikai állásfoglalás akar lenni, akkor vegyük észre, hogy a csíkos orrúak ugyanúgy a Kádár-korszakban közlekedtek, mint a narancsosak! Két-három ilyen színű gép szerintem simán elférne az országban: mondjuk ez az átmeneti festés a 019-en, egy régebbi (de azért nem vörös) csillagos, és egy rendszerváltás utáni csillagtalan. De szerény nyomott véleményem szerint illene legalább egy kivonás korabeli (csillagtalan) kivitelűnek lennie a flottában...

De mindegy, jelenleg annak is örülök, hogy ez az egyet lehet fotózni! Ez a kép Szepezdfürdőnél készült az idei első balatoni retró hétvége szombatján. Ami tetszik, az a vékonycsíkos gyorsvonati kocsis összeállítás - bár ez pont kevésbé passzol a narancs mozdonyhoz, mert ez a festés a nyolcvanas évek elejére eltűnt. Persze az is igaz, hogy ez a mozdony már 1975-ben narancs lett (ezért is más a MÁV embléma az oldalán, mert még csak kísérleteztek vele), tehát járhatott ilyen kocsikkal. Ami nem annyira tetszik, az az, hogy a jobb alsó sarokba belógott egy másik fotós válla :)

Ez a kép viszont egy teljesen átlagos vasárnapon készült. Na jó, 2023 nyarán nincsenek átlagos vasárnapok, mert minden hétvégén közlekedik Nohab az északi parton, normális (nem retró) vonatokat vontatva Balatonfüred és Tapolca közt. A kép jobb alsó sarka itt is érdekes: az ott a vésztartalék Szergej, amit azért tárolnak ott, hogy ha valahol lerobban egy mozdony, akkor gyorsan érte tudjon menni, az elakadt vonatot eljuttatva a céljáig. Ez nagyon jó ötlet a MÁV-tól, bár sajnálom, hogy olyan gyakoriak a műszaki hibák, hogy erre folyamatosan számítani lehet.

És ez megint egy retró hétvégés fotó Badacsonytomaj állomás Tapolca felőli kijáratánál. Ahogy látható, senkit nem érdekelt a vonat, egy darab fotós se volt a környéken :)

Ez a badacsonyi fénykép újfent egy sima vasárnapon készült: a Nohab mögötti Csörgő a vonatban levő légkondis kocsik áramellátásához kell, a svédacél ugyanis nem tud olyat adni - őt még gőzfűtéshez építették. Egyébként jópofának találom, hogy sok vasátbarát kizárólag az északi parthoz köti a típust, mert én például az akkor még nem villamosított déli parton szerettem meg őket; nekem Balatonföldvár és Balatonszemes volt a természetes fellelési helyük. A nálam idősebbek viszont Záhony, Szeged, esetleg Szombathely felé láthatták őket először. Vannak vasúti járművek, melyek kimondottan egy helyhez köthetők, ráadásul az északi part kimondottan kellemes kirándulóhely egy vasútbarát számára (is), de a Nohab mindenütt szép :)

Itt pedig a nyár legérdekesebb összeállítását láthatjuk: vasárnaponként van egy gépmenet, amikor Füredről kocsik nélkül menne vissza Tapolcára a mozdony, de nem szólóban közlekedtetik le, hanem egy menetrendszerinti személyhez kapcsolva, mely történetesen egy Bz szerelvény. Valószínűleg mivel elég hülyén nézne ki, ha a Bz vontatná a Nohabot, inkább fordítva csinálják :) ami ugyan kicsit abszurd látvány, másrészt viszont izgalmas fotótéma, igazi ínyencség. És nem csak számomra, mert láttam francia vasútbarátokat is, akik azért várakoztak a hőségben, hogy utazhassanak vele.

A bónusz pedig az, ha a bicikliszállító mellékkocsi - a rácsos ablakai miatt "börtönbézének" nevezett jószág - van a mozdony felőli végen. Ilyenkor 180 fokos panorámában élvezhetjük a szépséges mozdony látványát menet közben, ami normál vonatnál nem igazán lehetséges.

Megpróbáltam videózni az utat, de sajnos a motor hangját nem hallani a felvételen az automatikus zajcsökkentés miatt. Igaz, nem is erőlködött nagyon, hiszen se a vonat nem volt nehéz, se száguldásra nem volt lehetőség. Élőben viszont szépen hallhatóan röfögött az EMD erőforrás indulásokkor! Ha valaki vasárnap délután pont arra jár, szerintem érdemes kipróbálni - a menetrend itt olvasható a MÁV weboldalán.