Pár napja láthattunk egy kis sugarú körben forgó vízibuszt, ami a legtöbbet kihozta a két hajócsavaros konstrukció lehetőségeiből. Náluk is nagyobb királyok a Balaton vizén pörgésben a Z katamaránként is emlegetett hajók. Például ez itt, az 1979-ben épült Badacsony:

Ezek a jószágok nem csak kettős törzsükkel és jellegzetes formatervükkel különböztek az addig megszokott személyhajóktól, hanem a típusnevükben jelzett Z-hajtással is. Ennél a megoldásnál a teljesítmény nem egyenes vonalban kerül átadásra a hajócsavarra, hanem szöghajtásos áttételek segítségével:

By Tosaka - Own work, CC BY-SA 3.0, Link

Az áttételek nem csak azt a célt szolgálják, hogy a csavar mélyebben legyen, mint a motor kihajtása, hanem a hajócsavar körbe is forgatható, ezáltal nem csak hajt, hanem kormányzásra is alkalmas. Pláne, ha kettő van belőle, mely egymástól függetlenül mozgatható:

A fentebbi videón szereplőkkel ellentétben a Z katamaránok csavarjai teljesen körbe tudnak fordulni, de olyan videót nem találtam. Természetesen a végeredményt korlátok közé szorítja, hogy milyen kialakítású a hajótest, illetve hogy milyen gyorsan forog körbe a csavar a függőleges tengely mentén (a hidraulikus mozgatásnak van némi késleltetése).

Nemrég arra figyeltem fel a siófoki zsilipparkban járva, hogy a Badacsony csavarjai ki vannak emelve a vízből - ugyanis ki lehet "egyenesíteni" őket karbantartási/szerelési/szemrevételezési célból:

Az üzemi állapotban függőleges tengelyt fedő takarólemez ilyenkor szerelőjárdaként funkcionál, amihez a létra segítségével akár kint a vízen is le lehet jutni. Egy időben, amikor a Balaton vízállása nagyon alacsony volt, szükség is volt erre, mert gyakran megsérültek a hajócsavarok, néha menet közben (!) kellett cserélni/javítani/tisztítani őket.

Ahogy látható, a Badacsony hajócsavarjait áramlásjavító gyűrű veszi körül (nem mindegyiken volt ilyen). A Z-hajtás elvével már régebben is kísérleteztek, de a modern változatot 1950-ben egy Josef Becker nevű német mérnök fejlesztette ki, akinek a Rajna egy közeli szakasza után Schottel névre keresztelt cége azóta is folyamatosan finomítja és fejleszti a technológiát. Olyannyira, hogy tudtommal az új balatoni katamaránok és kompok hajtását is ők gyártották. Itthon először önjáró uszályokba építettek hasonlókat a Mahart Hajójavító üzemeiben (Újpest, Tápé, Dunaharaszti), aztán jöttek a hetvenes évek végétől ezek a katamaránok - a Mahart-féle Z-hajtás tulajdonképpen az eredeti Schottel "Rudderpropeller" egyfajta helyi változata. 

Egy ilyen hajtásrendszert természetesen nem lehet egy szál kormánykerékkel irányítani, ezért a kormányállás feltűnően különbözik egy normál hajóétól. Bár egyszer jártam az egyik kockakatamarán fülkéjében, videózni nem volt lehetőségem, úgyhogy a fentebbi videót tudom demonstrációként felajánlani. A lejátszás 13:33-tól indul, de szerintem érdemes az egészet végignézni - buszmániásoknak a sok Ikarus alkatrész miatt, másoknak a körbepörgés miatt :) A videó egyébként nagyjából megerősíti azt, amit más források alapján leírtam ebben a bejegyzésben.

Nem tudom megítélni az előnyöket és hátrányokat a régi balatoni kompok Voith-Schneider-propellerjeihez képest, de ez a megoldás egyszerűbbnek, bár kicsit lassabnak tűnik. Manapság ráadásul elhagyható sok hidraulikus-mechanikus elem, mert a forgatható hajtásházba villanymotor is rakható. 

A bejegyzés végén itt van még egy forgolódós videó, ezúttal a másik "kockakatamaránról", a Füredről. Ő hosszabb, ráadásul más alakú, mélyebben merülő teste van, ezért nem pörög olyan gyorsan. A hangerőt itt is érdemes letekerni, hiszen utolsó járatos búcsúról van szó, véget nem érő kürtöléssel :)

Források: wikipedia, balatonihajok.hu, schottel.de, hajoregiszter.hu