A múltkor mutattam egy viharosan szeles-felhős átkelést Fonyódról Badacsonyba, és most itt a párja, bár sokkal barátságosabb kivitelben:

Míg a múltkor minden borult volt, és a szürkeségben csak egy kicsit más árnyalatú szürke paca volt a hegy helye, most a tó felett szépen sütött a nap, csak a hegy tetején ült egy felhő, ...

... ami szép lassan csordogált lefelé a hegyoldalon, egyre vékonyodva, végül teljesen eltűnve. Majdnem azt írtam, hogy "köddé válva", de pont hogy nem :)

A szárazföld felett mindenütt alacsonyra került felhők úszkáltak, ezen a képen például a Gulács nem nagyon látszik tőlük.

És a tó fölött még mindig zavartalanul sütött a nap. A felhők azért nem jöttek közelebb, mert nem tudnak úszni, és féltek a víztől? :)

Nemsokára továbbindultunk Szigliget felé, és eleinte egyre vékonyabbnak tűnt a felhősapka. Azt hittük, hogy felszakadozik a felhőzet, ...

... ehelyett nemsokára egy még nagyobb felhő ült rá a Badacsony tetejére. Itt a napfény utolsó próbálkozását láthatjuk, hogy elérje a szárazföldet, mert néhány perccel később a víz fölött is beborult az ég, Szigligetre pedig már teljes őszi szürkeségben érkeztünk.