A vonatfotózás lehet unalmas, ha letáborozunk egy helyen, és ott várjuk, hogy jöjjenek a fotótémák, és lehet nagyon kellemes, például ha különmenetet üldözünk, folyamatosan változtatva a helyünket. A november végi Szergejes fotótúra utóbbi kategóriába tartozott.

A Fonyód-Bélatelepnél levő panorámasétány például remek hely, de eszembe se jutott volna a viharos szélbe kiállni itt, ha nem "kellett" volna megvárni a különvonatot. Sajnos a fotó nem adja vissza az élményt, de  gyönyörűen vad volt, ahogy a hullámok néha még a partra is kicsaptak, miközben a szél megpróbálta letépni a fejemet :) A képen egyébként nem látszik, hogy további 20-30 fotós is jelen volt, csak ők a sínek felé néztek.

A 7345-ös mellékút és a tapolcai vasútvonal Tapolca előtti átjárója nemzetközileg ismert spotterhely, retró hétvégéken néha 50-60 fotós is kattogtat a környékén: a mező közepéről, a fák tetejéről, és főleg az út széléről. Nekem is van egy rakás képem innen: egy Nohabról, nyolc Nohabról, Szergejről, Púposokról - és most már Henschelről is.

Eleinte nem tűnt jó ötletnek, hogy Badacsonyban akartuk megvárni a Tapolcáról Pestre visszainduló különvonatot, mert az csak nem akart jönni, eközben a peron fák által kevésbé védett részén a kisebbfajta hófúvás egyre jobban befehérített mindent. Elvileg ott lett volna jó fotózni, de féltem, hogy elcsúszom és összetöröm magam, mert nem volt rajtam téligumi. Aztán megjött a vonat, és hirtelen karácsony lett:

Ez a kép olyan, mint egy rajz, pedig ilyen volt a valóságban. 2025 egyik csúcspontja volt számomra ez a túra, pedig igazán nem volt unalmas évem!