HamPLÓ

Kétféle budapesti ember van: az egyik szerint a fővárossal az a baj, hogy még mindig minden ugyanolyan, mint harminc-negyven-ötven éve volt, a másik csapat szerint viszont végleg elveszett belőle valami, és semmi sem olyan, mint amilyen akkor volt, amikor még jó volt. Ha igazságos akarok lenni, mindkét meglátásban van valami, ha pedig bölcs, akkor inkább nem nyilvánítok véleményt, csak idepakolok néhány képet Ab van Donselaartól, és hagyom, hogy mindenki maga eldöntse, mit gondol ;)

A Nagyvárad téren vagyunk, 1976 októberében. Bőszen folyik a hármas metró építése, de még zajlik a felszíni síndöcögés is az István kórház előtt. Balra az UV szerelvény talán 50-es, talán a Kálvin tértől kifele tartó 42-es vagy 52-es - az aluljáróépítés miatt ezek a járatok ekkor már nem a Madách térről, illetve a Nyugatitól indultak. Az előtérben az acélvázas motor+pót+pót szerelvény 51A-ként éppen elindult a Használtcikk piac felé, a kerékcsikorgást hozzá lehet képzelni...

Titokban remélem, hogy lesz még lehetőségünk újra villamost fotózni a Szent István-bazilika mögött - gyerekkorom egyik élesen megmaradt emléke, ahogy a kocsiból nézem, amint bontják a vágányokat a Bajcsy-Zsiliniszky úton; valahogy már akkor is szomorúnak találtam a dolgot, pedig nem rémlik, hogy valaha is tujáztunk volna itt.

A változás lehet jó és rossz, gyakran pedig mindkettő egyszerre. Ennek a képnek a helyszínét sokan talán fel se ismerik elsőre, pedig ami régi épületet látunk rajta, mind megvan, és a villamos is jár még (bár már nem a Nyugatiig). Csak a nagyvárosiasság hiányzik róla (ebből a szögből), pedig van itt busz, metró-logó, ufólámpa... És igen, ez az Astoria.

Nem Mikszáth regényének frissiben előkerült folytatásáról lesz szó ebben a bejegyzésben (pedig nem is lenne rossz, ha lenne ilyen), csak valami hangzatos címet akartam adni neki - mégse járja, hogy minden második bejegyzés úgy kezdődjön, hogy "képmutogatás megint"!

A ferencvárosi Szent Vince templom oldalról, két Mester utcai villamosos snitt közt. Nem sok hó, de a kopasz ágakon ennyi is jól mutat.

Mint mondottam volt, nem sok hó, de azért nem is kevés. És ez tényleg a Mester utca. Az itteni vágányokat egy darabon mesterséges fűvel borították, javaslom, hogy a járdát meg borítsák műhóval :)

Tudom, nem nagy újság, hisz a jelek szerint más városi bloggerek már évekkel ezelőtt felfedezték, de engem azért meglepett a minap a Kempinski előtt:

Túlságosan sokat nem tudnék hozzátenni, és nem is akarok (szerintem az a fa, amelyik itt életben tud maradni, nem két tucat rajzszögtől fog kipusztulni). A jelek szerint még télen is van, aki virágot hoz ide, az meg világosan látható a képen, hogy nem ez a fura zarándokhely fogja elcsúfítani a belvárost...

Tavaly decemberben nyugdíjba mentek Budapestről a ZiU-9-es trolik, NZA barátom ekkor keresett meg, hogy lenne egy listája az általa vezetett kocsikról. Ő besegítőként trolizott, és majdnem minden műszakja végén feljegyezte a tapasztalatait. Tanulságos olvasmány, erősen árnyalja a "mindent kibírt, sose volt vele baj" című mítoszt :) az ember pedig még jobban elkezdi becsülni azokat, akik így keresik a kenyerüket. Hogy ne legyen olyan száraz olvasmány, hozzátettem pár magyarázó linket, no meg huszonvalahány fotót a szövegben szereplő némelyik kocsiról:

Egy besegítő emlékei a ZiU-9-esekről
Száz alkalom lenyomata

Remélhetőleg senki se fikázásnak veszi az oldal létét, ez inkább a totalcar-féle "'Népítélet" távoli rokona akar lenni :)

A múltkor már láttunk néhány variációt a BSzKRt F1A típusú villamosainak lehetséges kinézetére, de mivel maradt még kép a tarsolyomban, folytatnám a képmutogatást. Hogy ne nézzetek teljesen autistának ("szegecsszámláló talpfacsókolgatónak"), igyekeztem úgy összeválogatni a fotókat, hogy a technikai részletek iránt nem annyira érdeklődők is élvezhessék őket :)

Talán az eső miatt lett ez a kép alulexponálva, talán a dia sötétedett meg, de így is hangulatos életképet látunk az Üllői út/Ecseri út sarkáról. Épül a hármas metró, de a 13-as épp a teljes útvonalán végig tud menni - korábban volt, hogy szó szerint kettévágta a munkagödör, és olyan is, hogy az egyik "fél vonal" elment a Nagyvárad térig, a másik pedig innen indult Pesterzsébet felé. Sőt, amikor Kőbánya belvárosában építkeztek, három 13-as is volt: egy az Örs vezér terétől a Pataki István (ma Szent László) térig, egy a Mázsa tértől a Nagyváradig, egy pedig a Nagyváradtól Pacsirtatelepig. De később is voltak módosítások a szerencsétlen számjelzésű járaton, érdemes elolvasni NZA barátom vonatkozó weboldalát! Mi pedig foglalkozzunk inkább az 1526-os motorkocsi kinézetével: alapvetően a korai kialakítást látjuk, de az ablakok fölötti szellőzőnyílásokat már megszüntették. Így ugyan harmonizál a pótkocsival, de alapvetően elég hülyén néz ki, el lett csúfítva. A jobbfelé látható kacsacsőrű Csepel teherautó, és az előtte látható sárga Skoda 110R viszont hibátlan - meg a Zil billencs gömbölyű feneke is :)

Ez tulajdonképpen ugyanaz a helyszín, csak látványosan máskor, más szögből. A 1514-es kézi ajtós, oldalfalba süllyesztett parázslámpás, egyirányú kocsi volt - hasonlított mondjuk az 1504-esre, csak ezen az áramszedőt nem középen helyezték el, hanem kicsit előretolták a kocsi eleje felé. Érdekes lehetett villanyváltó előtt mindig felidézni, hogy az adott kocsin épp hol van az áramszedő, bár lehet, hogy ennyi különbség még nem volt vészes...

Az 1512-est '74-ben modernizálták, ekkor már indexet is kaptak a kocsik, de érdekes módon másmilyet, mint később: míg mondjuk az 1551-esen az oldalablakok fölé került a villogó, itt az oldalfal és a homlokfal sarkára tették. A helyszín az Erzsébet királyné útja és az Edison köz sarka - ez az útvonal ma se rettentően forgalmas, de itt szinte üresnek tűnik. Ami még tetszik, az a fénycsöves utcavilágítás. Valaki nem tudja, ez milyen technológiájú volt pontosan? Mennyire különbözött a Bécsben ma is használttól?

Elég rendesen megváltozott a Bosnyák tér a fenti kép készítése óta! Ekkor a Nagy Lajos király útján még itt is 2x1 sávon haladtak az autók, a templom előtt park volt. A vágányok viszont ugyanazok ma is, pontosabban egy részük már nincs meg, például a jobbfele kanyarodó irány, amit a 68-as villamos használt. Az 1525-ösről valaki meg tudja a fotó alapján mondani, hogy jön a remizből, vagy éppen oda tér vissza? Vagy a 64-es villamos végállomásozáskor így állt félre, a 44-esre kanyarodó vágányra? Ez a kocsi egyébként kétirányú volt - más nem is lett volna jó a 64-esre -, távműködtetésű ajtókkal.

A "hó a városban" olyan téma, ami tekintetében látványosan másképp gondolkodom, mint családtagjaim, illetve az autósok nagy része. Legtöbbjük szerint a hónak csak magas hegyek közt, sípályán van joga a létezésre, a városban kizárólag akadály lehet a téli csapadék. Én nem síelek, de úgy vagyok vele, hogy a hó, amennyiben megmarad (a havas/ónos esőnek, azonnal latyakká olvadó égi áldásnak tényleg nincs "értelme"), bárhol klassz. Jó lépkedni benne, imádom a ropogását, megszépít minden tájat, és még az autók, villamosok is halkabban futnak benne. Egész más ilyenkor a város! Az meg, hogy nálunk minden évben kifelejtik a télre felkészülésből a hóeltakarítás időben és megfelelő kapacitásal megkezdését, nem a hó hibája. Ebben a szellemben a mostani télen is ha épp ráértem, amikor esett, azonnal elhagytam a lakást, csak úgy csavarogni egy jót, a talpam alatt ropogó havat hallgatni - és a villamosokat videózni. Ebben a szellemben: havazás a 47-esen, 51-esen, 24-esen, 50-esen és a Határ úti metróállomás környékén:

A Mester utcai snittek teljesen idilliek, általában nem ilyen látvány jut eszünkbe az utca nevének hallatán... az 50-es mentén pedig végképp kisgyereknek éreztem magam. Az más kérdés, hogy a kamera nem tudott a fehéregyensúllyal mit kezdeni - a presetek se adtak jó eredményt, a minden felvétel előtt fehér papírlappal bohóckodást pedig a legnagyobb tisztelettel inkább hanyagoltam: így is elfagyott a kezem, meg a gép is majdnem szétázott :)

Utóirat: Mivel nem lehetek biztos abban, hogy ez a bejegyzés nem kerül ki az Index címlapi blogrollba, és emiatt nem esik be ide kétszáz hókáosztól sújtott kommentelő, gyorsan leírom, hogy 1. a budapesti, idei, enyhe télről beszélünk, nem Zala-, Győr- vagy Vas-megyéről 2. tök mindegy, mit gondolok a hóról, nem emiatt esett a hó, és nem miattam volt valakinek rossz - az én hó utáni vágyakozásomnak a valóságban nincs semmilyen ráhatása arra, hogy a végén tényleg esik a hó. Ez utóbbit egyébként én magától értetődőnek gondolnám, mégis sok autós nekem szokott esni, amikor kiderül, hogy én örülök, ha havazik Budapesten ;)

Alig több mint egy éve lelkendeztem egy sort a bécsi Südbahnhof helyén zajló építkezésekről. Mi tagadás, lenyűgöző a projekt mérete, azóta se jutott eszembe példa, mikor volt Magyarországon ekkora közlekedésfejlesztési projekt. Ezzel együtt, amikor két hete megnéztem a dolgok állását, rájöttem, hogy ez a főpályaudvar valószínűleg nem lesz a kedvencem. Persze sejtettem ezt a látványtervek alapján, de élőben azért mégiscsak más...

Wien Hauptbahnhof nagyobb térképen való megjelenítése

Mielőtt nekiállok morogni, itt egy térkép, amire körülbelül berajzoltam az építkezést. Jó nagy területről van szó: a két, egymáshoz képest nagyjából derékszögben álló egykori fejállomáson kívül hozzátartozik mindenféle volt üzemi terület is: teherpályaudvar, rendező- és összekötővágányok, tárolók, egyebek. Az új, átmenő jellegű állomás a két régi pályaudvar tengelyének átfogóján fekszik, tőle északra Quartier Belvedere néven iroda- és üzleti, délre pedig Sonnwendviertel néven lakónegyed fog kinőni a földből. A vágányok alatt-fölött pedig összekötögetik a környék utcáit.

És most jön a (szerintem) kellemetlen rész: a főpályaudvar csak részben lesz fedett - ráadásul nem is túl nagy részben. Persze érti az ember, hogy egy mindkét végén lyukas cső nem lehet tökéletes megoldás, de itt nem is erőlködtek vele, csak építettek valami cikkcakkos, hullámos izét, ami ugyan látványos, de messze nem alkot csarnokszerűen zárt képződményt. A fentebbi képen balra már kész a tető az akkor használatban levő két peron fölött, jobbra még építik őket.

Ez a cikkcakkos lefedés vélhetően drágább a sima dongatetőnél, viszont nem sok értelme van: mivel nem üvegből van, a természetes fény nagy részét elfogja, ugyanakkor egy részén a csapadék beesik, a szél meg végig befúj oldalról. Az ilyesmik miatt gondolnak az emberek rosszakat a modern építészetről: a szépségről nem érdemes vitatkozni, de ha valami nem különösebben szép ÉS még impraktikus is, az nem túl szerencsés felállás. De komolyan: egy ekkora projektbe szerintem simán belefért volna, hogy az összes vágányt végig lefedik, oldalról is, nem? Mintha az egész főpályaudvar projektben pont csak a főpályaudvar funkción igyekeztek volna spórolni. Persze tudom, a mi Keletink és Nyugatink se teljesen fedett, a lipcsei óriáspályaudvarról is kilógnak a hosszabb vonatok, de a berlini Hauptbahnhof teteje sokkal praktikusabbnak tűnt.

A múltkor eszpresszókat, bisztrókat (is) ábrázoló képeket válogattam össze Ab van Donselaar felvételei közül, a mostani apropó hasonló: boltok, üzletek portáljai - természetesen villamosos utcaképeken.

Nagytétény, a 43-as villamos végállomása. Kopottság, füstös falak, omladozó vakolat - a Nagytétényi út feliratot azért valaki megtisztította az utcatáblán, nehogy emiatt tévedjen el a vándor. Az "AUTÓSBOLT" felirattól balra az egy ÁFÉSZ logó lehet, de vajon melyik ÁFÉSZ-é? És a "3.sz." alatta azt jelenti, hogy annak a szövetkezetnek ez volt a hármas számú autósboltja? Az alkatrész-kínálathoz jól passzol a jobboldalt elpöfögő, meglehetősen látványos kinézetű Trabant, egyenesen az NDK-ból; ha jól látom, Rostock környéki lehetett - jó nagy utat tett meg idáig! Persze a kép közepén trónoló "ezres" sokkal szívmelengetőbb látvány, ha engem kérdeztek.

Újpest, a mai városközpont, az elképzelhető legvárosiasabb szögből fotózva. Nem látszik ugyan a Centrum, de látszik a tőle északra levő bérház, és a felállványozott tornyú városháza. Elég színes volt errefelé az útburkolat: az UV alatt betonpaneles pálya van, a másik vágány hagyományos kockakőben fut, a maradék részen pedig valami érdekes színű dologgal (keramittal?) van fedve az István út. A megállóban várakozó utasok mögött - akinek öltözködése meglehetősen jellemző a korra - pedig egy szép "Papír Írószer" neont láthatunk.

Az előző helyszíntől néhány méterre kimondottan kisvárosias a látkép. Még jár az 55-ös az Árpád úton, IFA viszi a palackozott kristályvizet, az üzletek portáljai pedig a korszak legjellemzőibbjei közt vannak: Aranypók, Főfotó, fodrász. És persze elsőre kiszúrható hátul két Nagypolszki is, mert nélkülük nem létezhet budapesti utcakép a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején :)

Hát ez se ma volt, amikor vonattal lehetett a Nemzetibe menni. Konkrétan 2003 szeptemberében járunk, és a megoldás nem igazán volt átjárható/fenntartható: a ma már nem létező összekötővágányon át két dízelmozdony csorgott le a csepeli HÉV vágányaira a vidékről érkező vonat kocsijaival, ahol ezalatt azon a vágányon nem volt forgalom. De azért fotótémának nem volt rossz:

Persze nem idegen a környéktől a nagyvasút, hiszen a Boráros térig tartó területen a rendszerváltás környékéig teherpályaudvar volt, de egy kék, személyszállító szerelvény mégiscsak más :) Az más kérdés, hogy a mozdonyok csatolgatása (ami személyzetet is igényel) és a tili-toli önmagában lehet, hogy tovább tartott, mintha 5-6 busszal idehozták volna az utasokat a pályaudvarról... Az árat nem találgatnám, de azt nézve, hogy milyen bonyolult és drága manapság a BKV-nak MÁV-vágányon HÉV-eket szállítania, az is lehet, hogy emiatt se érné meg :-/ Mindenesetre akkor egy ideig (valaki nem emlékszik, hányszor?) volt ilyen is: "közvetlen" vonatok a Nemzetihez.

Az egyszerűség/biztonság kedvéért a vonat mindkét végére jutott dízelmozdony (dupla költség, dupla személyzet - akkor persze nem ezt figyeltem), de ez a kép nem erről szól, hanem a Déli összekötőről éppen lerobogó gépmenetes Gigantról.

Itt pedig egy link a teljes beszámolóhoz

Gmunden városa arról híres, hogy 1. szép, 2. ott született Szörényi Levente, 3. ott működik a világ egyik legkisebb villamosüzeme. 2003 nyarán itt vendégeskedett egy nordhauseni Bambino (rövid Combino), Ícé pedig elcibált megnézni - életem első tisztán villamosos-vonatos kirándulása volt. A kép a remiz udvarán készült, amin a két és fél kilométeres vonal menetrend szerint áthalad. A szomszéd vágányon a két normális kocsi egyike, a csarnokban a nosztalgiakocsi, a másik "normális" kocsi pedig a vonal végén, a pályaudvarnál pihent, szabad ég alatt: csak így fért el a vendég esténként :)

A hangulatos miniüzem egyik legviccesebb szakasza a tópart előtti sikátor, a Combino itt éppen ezt hagyja el. Egy darabka mediterrán varázs Ausztria közepén, nem kevés német technikával körítve :)

És egy újabb link: a Combino-látogatás meglátogatása

Megint régebbi fotók, csak úgy: a Thököly út már a 67-es megszüntetése után, de még akkor, amikor a vágányok használhatóak voltak.

A nagytestű villamos-cet utat tör a Thököly úton tömött rajokban úszkáló olajoshalak közt 2003 áprilisában. Mint azt látni lehet, a villamosközlekedés megszüntetése után a közúti forgalom sokkal jobban tudott haladni. Immár bárki számára egyértelmű lehet, hogy itt bizony a villamosok tartották fel az autókat.

A festői belső-Thököly út látképét annak idején teljesen tönkretette a villamos, a közlekedés leállítása után minden sokkal jobb lett. Azóta a közúti forgalmat is elbarikádozták innen, úgyhogy a komfortérzet lassan megközelíti a háború utáni Szarajevóét. A kitűzött cél Felső-Volta, Burma és a K.u.K.-monarchia hangulatainak vegyítése. Már nincs messze.

A képen azt láthatjuk, hogy a korszerűtlen villamosok helyett mennyivel jobb a buszok közlekedtetése, mert bár azok is beszorulnak a dugóba, de legalább állás közben a levegőt is szennyezik. Ezen túl azt is látni, hogy a villamospálya micsoda szégyenfolt volt a jó minőségű útfelületben. Pfujj.