Amikor '87-ben pár napot Lipcsében töltöttünk, többször érintettük a belvárost körülvevő körútat, és bár én leginkább a híres vásárt reklámozó dupla M betűt figyeltem a mai szemmel is jókora toronyház tetején, azért feltűnt, hogy van ott valami bazi nagy régi épület is az úttal párhuzamosan:

Anyuék mondták, hogy az a pályaudvar, én meg kicsit furcsának találtam, hogy egy Budapestnél kisebb városnak ekkora pályaudvara van. "Biztosan ez a sínekkel párhuzamos oldala", tértem napirendre a téma fölött, és tizenpár évig el is voltam ebben a hitben (finoman szólva nem volt létfontosságú információ, hogy milyen pályaudvara van Lipcsének), míg valahol olvastam, hogy nem, ez bizony fejpályaudvar, és a 298 méter széles homlokzat, amit láttam, merőleges a vágányokra. Hoppá:

Csak összehasonlításképpen: a Keleti pályaudvar csarnoka 42 méter széles, míg Lipcsében a vágányok végénél levő keresztperon 270 méteres! Ekkora helyen elég sok vágány elfér - több is, mint amire szükség van: eredetileg huszonhat sínpárra futottak be vonatok, ma csak huszonkettőt használnak (az elmaradhatatlan összehasonlítás: a Keletinek tizenhárom forgalmi vágánya van, de ebből csak négy fut be a csarnokba). Tudom, a New York-i Grand Centralnak hatvanvalahány vágánya van, és még Németországban is vannak a lipcseinél nagyobbak (a müncheni például 32, a majna-frankfurti pedig 25 vágányos - ráadásul a münchenivel ellentétben még szép is), ezzel együtt is lenyűgöző az épület, mert valahogy tágasabbnak tűnik azoknál. Valószínűleg jóval több vágány is elférne az egymás melletti csarnokokban, csak nincs rá igény.

Ahogy az a XIX. század közepén szokás volt, Lipcsében is külön pályaudvarokat építettek maguknak a városba befutó vonalakat üzemeltető társaságok. A mai Hauptbahnhof helyén a porosz és szász vasutak fejállomásai feküdtek, valahogy úgy, ahogy a fentebbi képen látható.

A gazdag kereskedőváros azonban többre és jobbra vágyott, úgyhogy hosszas tárgyalások után 1909 és 1915 közt felépülhetett az új, központi pályaudvar - bár az elkészülést utóbbi dátumtól számítják, az első vonat már 1912-ben befutott az elkészült részbe. Érdekesség, hogy bár 1920-tól működött a közös német vasúttársaság, a pályaudvar valójában csak '34-től került egységes kezelésbe, addig az egykori porosz "oldalt" Halléból, a szászt pedig Drezdából igazgatták. A fentebbi, archív képen a már emlegetett vágányvégi keresztperont láthatjuk, balra a belváros van (egy emelettel lejjebb, a várótermeket, pénztárakat és irodákat magába foglaló homlokzati szárny után), jobbra pedig a sínek. Erre megyünk tovább:
Ez megy most