Ma már szinte mindenütt aliexpresszről rendelt villamosokkal a nagy gyártók (CAF, Stadler, Skoda) konfekció termékeivel találkozhatunk a síneken, de régen a legtöbb villamosüzemnek saját arculata volt. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen egyforma villamosok jártak 50-60-100 éven át, hanem hogy minden korszakban volt egy uralkodó formaterv, ami annyira jellemző volt, hogy egy rájuk vetett pillantás után tudni lehetett, hol vagyunk.
A mi környékünkon a bécsiek "M" sorozata volt a legnagyobb stílusikon; meg vagyok győződve arról, hogy a formája hatással volt a budapesti 1500-as sorozat kinézetére, mely később az acélvázasított kocsikat ihlette. A típus olyannyira klasszikus, hogy nosztalgiaként annyit megtartottak belőle, hogy akár egy teljes vonalat ki tudnának adni velük.
Az "M" sorozat viszont nem a semmiből, jött, hanem a bécsi Stadtbahn "N" sorozata ihlette, melynek egy múzeumban tárolt szerelvényét látjuk a fentebbi képen. Az eredetileg gőzvontatású, ma már csak metró- és vasútvonalak formájában létező Stadtbahnt a húszas években villamosította Bécs városa, de mivel nem voltak biztosak abban, hogy az új közlekedési eszköz sikeres lesz, a járműveket úgy tervezték, hogy akár sima villamosként is bevethetők legyenek. Bizonyos vonalakon át is jártak a tuják közé, de alapvetően megmaradtak a saját térfelükön, a "sima" villamosvasútnak viszont annyira megtetszettek, hogy egyszerűbb és könnyebb kivitelben hasonló járműveket rendeltek: az "M" sorozatot.
Az N/M típus nem csak a Beszkártnak tetszett, hanem a csehszlovák villamosüzemeknek is, úgyhogy a húszastól az ötvenes (!) évekig számos hasonló kinézetű járművet építettek. Ez a brnói kocsi a fenti képen például 1941-ben kezdte pályafutását.
Sok másik nyugati várossal ellentétben Brüsszel nem a villamosüzem megszüntetésében látta a jövőt az ötvenes-hatvanas években, amikor a sínek közúti sávokra cserélése elég nagy divat volt. A versenyképesség megtartásához viszont egy modern járműre volt szükség, amit az amerikai PCC villamosok helyi viszonyokra adaptálásával hoztak létre. Az így kapott síndöcögények kisebbek voltak amerikai rokonaiknál, kinézetük pedig inkább a svájci "Standard" kocsikra hajazott. Az első brüsszeli PCC sorozatot '52-től '71-ig gyártották, a képen látható kocsi konkrétan 1956-os.
Ez megy most