HamPLÓ

Berlinben 1996 óta rendeznek Innotrans néven kiállításokat, elsősorban a kötöttpályás járműgyártók és közlekedési vállalatok számára. A tulajdonképpeni szakmai program utáni hétvégén beengedik a laikusokat is, és idén végre én is köztük voltam! Három és fél kilométernyi vágányzaton álltak sorban a…

Bár lehet, hogy senki nem fogja megnézi ezt az oldalt, mert mindenki elment őszölni a hosszú hétvégén, én azért megpróbálkozom egy újabb képmutogatós oldallal, mindenféle vonatokkal a magyar határtól majdnem a németig, az Alpoktól a cseh/szlovák határ közeléig, sok linkkel…

Bár igyekszem ezt a bejegyzést nem a közlekedésbarát körökben szerintem indokolatlanul túlburjánzó "bezzeg Prága!" attitűddel megírni, a végkicsengése mégiscsak az lesz, hogy augusztusi utunk során a cseh főváros főpályaudvarán egyértelműen jobb volt utasnak lenni, mint itthon... Von Tiia Monto, CC…

A brnói főpályaudvart 1838-ban adták át az óváros falai előtt. Akkoriban a Ferdinánd császár Északi Vasút egy oldalága vezetett ide Břeclavból, ehhez csatlakozott 1849-ben a Prága felé induló vonal. A két vasútnak elvileg külön pályaudvara volt, de a gyakorlatban a…

A Közlekedési Múzeummal szorosabb kapcsolatot ápoló ismerőseim anno mindig emlegették, hogy ha régi terveket vagy régi villamos kontrollereket kell keresni, akkor irány "a Tatai út". A teljes ottani létesítményt sajnos soha nem láttam, de néhány részébe bepillantást nyertem a…

Az osztrák vasúton sokáig csak utas voltam, aztán tavaly eljutottam a linzi műhely nyílt napjára, és végre kicsit beleláttam a műszaki részletekbe, illetve elkezdtem megkülönböztetni tudni egymástól a típusokat :) Más volt, mint a hasonló rendezvények itthon vagy a szlovákoknál: bár minden rendezett…

Közel négy évvel ezelőtt írtam egy bejegyzést az emeletes vasúti személykocsik németországi történetéről. Sajnos ezek közül én csak a modernebb változatokkal utaztam... egészen az elmúlt hétvégéig. Gyerekkoromban csak unokatesóm modellvasútján láttam emeletes kocsikat, úgyhogy amikor '87-ben…

2017-ben tizanvalahány alkalommal érkeztem meg Pozsonyba, vagy haladtam át rajta, és ennyi alkalom alatt értelemszerűen vonatos képek is készültek szép számban: Pozsony és környéke I-II-III. Pozsonyban, Pozsony szélén, Pozsony felé, Pozsony felől...

Azt hiszem, a Magas-Tátrát mindig szeretni fogom. Régen hegyeket mászni meg lanovkázni jártunk ide, most csak némi kötöttpályázásra volt idő, de így is imádtam :) Szürke időben a színes Magas-Tátrában Vonat, fogaskerekű, elektricska kutyafuttában

Így utólag nézve az életképes oldal második etapja erősen nosztalgia járművekkel terhelt, de reményeim szerint ez senkit nem fog túlzottan zavarni :) Életképek 52. III-IV Nosztalgia busszal Ferihegyre, gőzössel Tökölre, trolik a Milleniumi Emlékmű mögött, és fagyoskodás Fényvillamosra várva