Mivel a héten dögrováson voltam, és sok erőm továbbra sincsen szöveggel és rajzokkal megváltani a világot, képmutogatás következik, panorámaképmutogatás.

Budapesten születtem, ott is nőttem fel, és ez nem egy elferdített Deák Bill (Hobó) dalszöveg, hanem a valószínűsíthető oka annak, hogy nem tudom városszámba venni azon településeket, melyeken nem folyik keresztül egy nagyobb folyó, vagy nincs legalább egy nagy tó mellette. Most két kellően "vizes" város egy-egy képe következik.

Délután a Zürichsee partján. Aki az Alpoknak csak a német vagy osztrák részét ismeri, talán meglepődhet ezen a kijelentésen, de Svájc szerintem az egyik legmediterránabb kinézetű és hangulatú ország Európában. Ahhoz képest, hogy az ott élők igen kevéssé mondhatók mediterránnak, Svájc tóparti városai (Genf, Lausanne, Montreux, Luzern, Lugano, és némileg bizony még Zürich is) kimondottan olyanok, mint amilyennek én az ideális mediterrán nyaralást elképzelem: bűbáj kis utcák, zajló élet, színes házak sok díszítéssel - de büdös és hőség nélkül :)

Basel nem annyira mediterrán, és ez ezen a képen eléggé látható is. Ha pesti párhuzamot akarok mondani, akkor az ottani Árpád hídról (Dreirosenbrücke) nézünk dél felé, szóval ez nem a belváros, az inkább csak a háttérben sejthető, a kéttornyos Münsterrel. Itt nincs tó, csak a Rajna, de az legalább folyó, sőt, folyam jelleget mutat. Igazából arányaiban a sok száz kilométerrel lejjebb (feljebb) levő Kölnben sem tűnik erősebbnek ez a víz, pedig addig még jó sok további vizet magába gyűjt...