Harmincvalahány éve kerülgetem a Déli pályaudvart, és soha nem tudom eldönteni, hogy utálom-e ezt az épületet, vagy sem. Mert végülis a maga stílusában nem rossz. Nem hivalkodik, nem akar monumentális lenni - például nincsenek benne hangárnyi értelmetlen terek, mint a mostanában lebontásra került bécsi Südbahnhofon.

A nagy üvegezett pénztárcsarnok is nagyon kellemes váróterem lehetne a sötétített üvegen át látható panorámával... ha nem lenne az állandó masszív húgyszag. (Az ott dolgozók hogyan bírják? Vagy csak a közeledtem hírére spriccelik tele eau d'hólyaggal a beépített hajléktalanok, és egyébként rózsaillat és tömjénfüst kavarog felváltva?) Ráadásul tök jó helyen van: az ember régen leszállt a bécsi vonatról, és rögtön a Várat látta, a Mátyás-templom tornyával. Ide érdemes a külföldieket hozni, nem a Keletibe, a Baross tér posztapokaliptikus romjaihoz...

Ugyanakkor funkcionálisan elég gagyi fura az egész: a peronok felett eredetileg nem nagyon volt tető, most is csak egy van, ha jól tévedek (gondolom mutatóba, mert más értelme nincs, hogy nem mindegyik peron kapott). A tömegközlekedési kapcsolatok pedig a jó adottságok ellenére gyalázatosak: lehet lépcsőzni, illetve még többet lépcsőzni. Mert mozgólépcső, lift nincs. A villamosmegállók elhelyezésénél is valószínűleg az volt a lényeg, hogy mindegyiktől pontosan egyforma távolságra legyen. Ráadásul háromból kettő (elvileg) aluljárón közelíthető meg, amiben az a jó, hogy lemész a föld alá, hogy utána még feljebb jöhess.

És mégis: amióta a homlokzat évekig nyers betonnal tüntető-büntető csonkaságának vége (bár ha jól sejtem, a kőlapok helyett valami olcsóbb cucc került oda; de mindegy, távolról nem látszik), a lépcsők mellett csak az odafigyelés hiánya idegesít. Azaz ha kitakarítanák a komplexumot (több értelemben is), mozgólépcsőt raknának bele, nem érezném szégyenfoltnak. És nem csak azért, mert a Keleti még rosszabb állapotban van...