Amatőr numizmániás lévén fura lenne, ha nem emlékeznék meg az egy- és kétforintos érmék forgalomból való kivonásáról. Mivel a legtöbb újság már leírta, hogy mikor, ki által tervezve, milyen ötvözetből készültek a forint-fillér rendszer aktuálisan legkisebb címletei, én most inkább praktikus oldalról közelíteném meg a témát.

A pénz elsősorban használati eszköz - pláne az aprópénz. Ritkán szoktuk nézegetni őket, hisz nincs időnk rá: a pénztáros türelmetlenül néz ránk, a sorban mögöttünk állók pedig a csudába kívánnak bennünket, miközben próbáljuk a fizetendő összeget lehetőleg pontosan leszámolni. És eközben néha valami mást adunk valamelyik érme helyett.

Ez velem legtöbbször az 1 forint - 1 eurocent viszonylatban fordult elő, lévén utazások után általában el szoktam felejteni a külföldi érmék kiválogatását a pénztárcámból. Nem tudom, milyen elgondolás állt a dolog mögött, de a két érme gyakorlatilag ugyanolyan méretű és hasonló színű volt (nem hiszem, hogy véletlen volt). Nem tökéletes fényben, sietősen turkálva a pénztárcában sokszor adtam ilyet a menzán a pénztárosoknak. Egy részük csak vigyorgott ezen, de volt aki azt mondta, hogy "ez kevés". Ha tudta volna, hogy az az 1 eurocent akkor éppen két és fél forintot ért... :)

Jóval ritkábban, de azért megtörtént, hogy a svájci tíz centime-os (nevezhetjük akár rappen-nek is, mivel németül úgy hívják, bár én még emberrel nem találkoztam, aki így hivatkozott volna rá) érmét néztem sebtiben kétforintosnak. Pedig a két érme dizájnja viszonylag kevéssé hasonlít egymásra...

Itt jegyzem meg, nekem ez az új kétforintos sosem volt"bélás" - az számomra a régi, sárgaréz kétforintos beceneve volt.

Pár évig a '97-ig érvényes fizetőeszköznek minősülő tízfilléres is megtévesztő lehetett, bár annak anyaga igénytelenebb volt, az érmék pedig már elég kopottak voltak. Persze a képet látva a magyar érmék kedvelői joggal mondhatják, hogy a kopottság érthető, hiszen az utolsó recés peremű tízfillérest '66-ban nyomták - utána már sima szélüek jöttek. Pontosabban jöttek-mentek-koptak.

Utolsónak egy kakukktojás, amit nem téveszhettem el, de annyira szeretem a szóban forgó érmét, hogy ide akartam csempészni egy képet róla ;) A baloldali, tombakból nyomott kétfillérest csak 46-47-ben gyártották, utána jött az a bizonyos lyukas kétfilléres, mely szerintem csúnyább volt. És ha nem lett volna lyukas, teljesen érdektelen lett volna :)

És a végére egy kis visszatekintés: legutóbb a régebbi sorozatú ezerforintosokat (a fémszál nélkülieket) vonták ki. Jó kérdés, hogy mi lesz a következő eltűnő fizetőeszköz - valami azt súgja, hogy lesznek még ilyen változások, mire eljő az euro...